Bajban vannak Kína adósai a hiteltörlesztéssel

Egy becslés szerint az ázsiai ország legalább 520 milliárd dollárt adott kölcsön a fejlődő világnak.

A koronavírus-járvány miatt a legtöbb, Kínának eladósodott fejlődő ország gazdasága megroppant, így azt szeretnék, ha Peking elengedné a milliárdos adósságok egy részét, illetve elhalasztanák a törlesztést vagy újratárgyalnák a fizetési feltételeket. A telefonhívások áradata még a múlt hónapban indult meg a kínai fővárosba, olyan országok külügyminiszterei, vezetői vették kezükbe a telefonkagylót, mint Pakisztán, Kirgizisztán, Srí Lanka, továbbá az afrikai államok sora – hívja fel a figyelmet a The New York Times.

A kérésözön viszont rámutat, hogy most meglehetősen visszaüt Kína azon törekvése, hogy a fejlődő világ bankára legyen. Az elmúlt két évtizedben annak lehettünk tanúi, hogy az ázsiai birodalom százmilliárd dollárokkal árasztotta el azt, aki erre igényt tartott. Peking ezzel növelte gazdasági és politikai befolyását, illetve építette szuperhatalmi imázsát, a hitelezők pedig stratégiai jelentőségű vagyonelemeket – kikötőket, bányákat, vasutakat stb. kínáltak fel fedezetként. Néhány országban hatalmas mértékú az eladósodottság. Dzsibuti például éves bruttó hazai terméke (GDP) nyolcvan százalékával tartozik Kínának; ez az arány Etiópia esetében húsz, Kirgizisztánéban pedig negyven százalék.

A Kiel Institute német kutatóintézet becslése szerint Kína legalább 520 milliárd dollárt adott kölcsön a fejlődő világnak, nagy részét az elmúlt néhány évben – ezzel a mennyiséggel a kelet-ázsiai állam túltesz a Világbankon és a Nemzetközi Valutaalapon is. A pénzözön jó része – mintegy 350 milliárd – az ezermilliárd dollár értékű Egy övezet, egy út nevű infrastruktúra-program részeként áramlott az útvonal menti, felerészben magas adósságkockázatú országokba.

Kína most nehéz választás előtt áll. Ha átütemezi vagy elengedi az adósságot, tovább rontja saját pénzügyi helyzetét és felmérgesíti a kínai embereket, akik szintén a saját bőrükön érzik a járvány miatti gazdasági lassulás következményeit. Ám ha Peking ragaszkodik az eredeti feltételekhez, a járvány állítólagos hanyag kezelése miatt amúgy megtépázott nemzetközi tekintélye kerül még nagyobb veszélybe. Továbbá ha Peking elzárkózik a kérések elől, igaz, hogy az országok fizetésképtelensége révén jelentős stratégiai vagyonhoz jut – ám olyan országokban, amelyek még a saját népüket sem tudják etetni.