Belarusz a saját útját járja a járvány elleni védekezésben

A tízmilliós Belaruszban a Covid-19-fertőzöttek száma már majdnem a tízszerese a magyarországinak: hétfőig a hivatalos adatok szerint több mint 29 ezren betegedtek meg az országban, miközben az új esetek száma napi közel ezerrel növekszik. Az ország vezetése szinte semmilyen korlátozó intézkedést nem tesz a járvány megfékezésére, ami miatt a régió többi állama is rossz szemmel néz rá: Észtország hétfőn „feketelistára” tette Minszket, miközben Moszkvával is elmérgesedett a viszony a belarusz államfő, Alekszandr Lukasenko nyilatkozatai és az orosz sajtó kritikája miatt.

epa08410722 People watch and take pictures, as column of Belarus army vehicles moves along a street during a Victory Day military parade rehearsal in Minsk, Belarus, 08 May 2020. The parade will take place on 09 May despite World Health Organization recommendations to introduce social distancing in Belarus, postpone large gatherings and cultural events during the growing coronavirus outbreak. EPA/TATYANA ZENKOVICH Fotó: TATYANA ZENKOVICH Forrás: EPA / Tatyana Zenkovich

Belaruszt Svédországgal együtt szokták emlegetni Európában: ez az a két ország, amely gyakorlatilag semmilyen – vagy csak nagyon minimális – óvintézkedéseket tett az új típusú koronavírussal szemben. Azonban van egy nagyon lényeges különbség: amíg Svédország formailag nem rendelte el a karantént és nem állította le a gazdaságot, az állampolgárait az összes lehetséges platformon igyekezett tájékoztatni a veszélyről, továbbá javaslatot tett a szájmaszkok viselésére és a kellő szociális távolság betartására. Így gyakorlatilag magukra az állampolgárokra bízták a védekezést, azok belátása szerint.

Bár az elmúlt hónapok alapján úgy tűnik, hogy ez a svéd stratégia sem volt túl hatékony, a belarusz modell még ennyit sem tett meg. Az ország elnöke, Alekszander Lukasenko a nyilatkozataiban bagatellizálja a járvány veszélyeit, és mindenkit arra buzdít, hogy ne álljanak le a megszokott életmóddal, inkább dolgozzanak többet, és hosszabb időt töltsenek a szabad levegőn. Közismerten tovább zajlik az országban a futballbajnokság, nyitva vannak az éttermek és az üzletek, a nagyobb nyilvános rendezvényeket sem tiltották be. A sajátos járványkezelés miatt már az orosz sajtó is „Covid-disszidensnek” nevezte el Lukasenkót.

A hivatalos számok azonban csak a jéghegy csúcsa lehet: az ellenzéki belarusz sajtó szerint az országban kevés tesztet végeznek el, és trükköznek a halálozási adatokkal is. – Már több barátom is elkapta a vírust az elmúlt hetekben – mesélte a Magyar Nemzet megkeresésére a belarusz Igor. – Ketten közülük súlyosabb formában, és kórházi kezelésre szorultak. Egyiküknek sem végezték el a koronavírustesztet, sem vidéken, sem a minszki kórházban, pedig kifejezetten kérték. A diagnózis tüdőgyulladás lett – mondta Igor.

A belarusz járványügyi helyzet miatt a régió országai szigorítják kapcsolataikat a kelet-európai állammal: korábban már lezárta a határait Oroszország, pedig az Eurázsiai Gazdasági Unión keresztül Moszkva és Minszk között nem volt határellenőrzés. Észtország tegnap jelentette be, hogy megszünteti a máig még fennálló légi közlekedést Belarusszal, és „feketelistára” teszi az országot, amíg nem javul a helyzet.

Fotó: EPA / Tatyana Zenkovich

A különutas járványkezelés még az orosz–belarusz viszonyra is rányomta a bélyegét. Május elején Minszk két orosz televíziós újságírót, az állami Első csatorna munkatársait utasította ki az országból. Az újságírók az utolsó anyagukban a vidéken tapasztalt helyzetet mutatták be, amit a belarusz külügy „hazugságnak és álhírnek” nevezett. Az orosz média a Covid–19 miatt most különösen zavarja a belarusz hatóságokat. A Moszkva egyik legfontosabb szövetségesének számító államban nagyon erős az orosz sajtó jelenléte, az orosz televíziós csatornák a legnézettebbek között vannak. Mivel ezeken sok szó esik az orosz víruskezelésről és mindazokról a veszélyekről, amelyeket a járvány jelent, a lakosság egyre több kérdést tesz fel a helyi intézkedésekkel kapcsolatban. A belarusz sajtó az elmúlt hónapokban erősen kritizálta az orosz médiát, és maga Lukasenko is többször „folyamatos hazugságokkal” vádolta a szövetséges állam újságíróit.

Nem egyezett a két ország hozzáállása a Győzelem napi évforduló megünnepléséről sem: a II. világháború európai befejezéséről a posztszovjet térségben május 9-én emlékeznek meg, ami az egyik legfontosabb ünnepnapnak számít ezekben az országokban. Moszkvának is nagyszabású tervei voltak az idei, 75 éves évfordulóra, de végül törölték a nyilvános eseményeket. Minszk a járványveszély ellenére is megtartotta az ünneplést, és több ezer fő részvételével a katonai felvonulást is megrendezték. A felvonulást követően egyébként Szlovákia belarusz nagykövete, Jozef Migaš a múlt héten benyújtotta a lemondását, miután a sajtó kiszúrta a részvételét az eseményen.

A belarusz válságkezelés – vagy pontosabban annak a hiánya – az idei elnökválasztással állhat összefüggésben. Alekszandr Lukasenko 1994 óta, immár 26 éve vezeti az országot, a következő választást pedig augusztus 9-én tartják. Az elnök mindent mérlegelve valószínűleg úgy gondolta, hogy az egészségügyi kockázatok alacsonyabbak, mint a gazdaság leállásából és a növekvő munkanélküliségből adódó veszélyek: az életszínvonal jelentős romlása és az elszegényedés az augusztusi elnökválasztás kimenetelére is hatással lehet, de akár beláthatatlan szociális elégedetlenséget is eredményezhet.