Belarusz a saját útját járja a járvány elleni védekezésben

A tízmilliós Belaruszban a Covid-19-fertőzöttek száma már majdnem a tízszerese a magyarországinak: hétfőig a hivatalos adatok szerint több mint 29 ezren betegedtek meg az országban, miközben az új esetek száma napi közel ezerrel növekszik. Az ország vezetése szinte semmilyen korlátozó intézkedést nem tesz a járvány megfékezésére, ami miatt a régió többi állama is rossz szemmel néz rá: Észtország hétfőn „feketelistára” tette Minszket, miközben Moszkvával is elmérgesedett a viszony a belarusz államfő, Alekszandr Lukasenko nyilatkozatai és az orosz sajtó kritikája miatt.

epa08410722 People watch and take pictures, as column of Belarus army vehicles moves along a street during a Victory Day military parade rehearsal in Minsk, Belarus, 08 May 2020. The parade will take place on 09 May despite World Health Organization recommendations to introduce social distancing in Belarus, postpone large gatherings and cultural events during the growing coronavirus outbreak. EPA/TATYANA ZENKOVICH Fotó: TATYANA ZENKOVICH Forrás: EPA / Tatyana Zenkovich

Fotó: EPA / Tatyana Zenkovich

A különutas járványkezelés még az orosz–belarusz viszonyra is rányomta a bélyegét. Május elején Minszk két orosz televíziós újságírót, az állami Első csatorna munkatársait utasította ki az országból. Az újságírók az utolsó anyagukban a vidéken tapasztalt helyzetet mutatták be, amit a belarusz külügy „hazugságnak és álhírnek” nevezett. Az orosz média a Covid–19 miatt most különösen zavarja a belarusz hatóságokat. A Moszkva egyik legfontosabb szövetségesének számító államban nagyon erős az orosz sajtó jelenléte, az orosz televíziós csatornák a legnézettebbek között vannak. Mivel ezeken sok szó esik az orosz víruskezelésről és mindazokról a veszélyekről, amelyeket a járvány jelent, a lakosság egyre több kérdést tesz fel a helyi intézkedésekkel kapcsolatban. A belarusz sajtó az elmúlt hónapokban erősen kritizálta az orosz médiát, és maga Lukasenko is többször „folyamatos hazugságokkal” vádolta a szövetséges állam újságíróit.

Nem egyezett a két ország hozzáállása a Győzelem napi évforduló megünnepléséről sem: a II. világháború európai befejezéséről a posztszovjet térségben május 9-én emlékeznek meg, ami az egyik legfontosabb ünnepnapnak számít ezekben az országokban. Moszkvának is nagyszabású tervei voltak az idei, 75 éves évfordulóra, de végül törölték a nyilvános eseményeket. Minszk a járványveszély ellenére is megtartotta az ünneplést, és több ezer fő részvételével a katonai felvonulást is megrendezték. A felvonulást követően egyébként Szlovákia belarusz nagykövete, Jozef Migaš a múlt héten benyújtotta a lemondását, miután a sajtó kiszúrta a részvételét az eseményen.

A belarusz válságkezelés – vagy pontosabban annak a hiánya – az idei elnökválasztással állhat összefüggésben. Alekszandr Lukasenko 1994 óta, immár 26 éve vezeti az országot, a következő választást pedig augusztus 9-én tartják. Az elnök mindent mérlegelve valószínűleg úgy gondolta, hogy az egészségügyi kockázatok alacsonyabbak, mint a gazdaság leállásából és a növekvő munkanélküliségből adódó veszélyek: az életszínvonal jelentős romlása és az elszegényedés az augusztusi elnökválasztás kimenetelére is hatással lehet, de akár beláthatatlan szociális elégedetlenséget is eredményezhet.