– Ezeket a technológiákat valójában a titkosszolgálatok, rendvédelmi szervek mindig is használták – mondta a Magyar Nemzetnek Vadász Pál, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kutatója. Az információbiztonsági szakember szerint az okostelefonok zsebünkben lapuló kémeszközként működnek, ezért a járványügyi megfigyelésekre, a kontaktuskutatásra is alkalmasak. – Egy izraeli elemzés szerint készülékünk akár tizennégy különböző módon képes meghatározni pozíciónkat a rólunk tárolt információk alapján – mondta Vadász Pál; a GPS-adatok mellett ilyen lehet például a környezeti fényviszonyokra reagáló kijelző beállítása is.
A szakértő hozzátette, a fejlesztések elsősorban az okostelefon-alkalmazásokra összpontosítanak. – Ehhez persze komoly társadalmi konszenzusra van szükség. Csak akkor van értelme, ha tömegek töltik le és használják – folytatta, a kutató szerint ezért autoriter rendszerekben eredményesebb a technológia. Míg ugyanis nyugati demokráciákban az alkalmazások használata önkéntes alapon történik, keményebb berendezkedésű államokban erre kényszerítik a lakosságot.
Vadász Pál szerint a koronavírus-járvány, illetve a kontaktuskutatás felveti a klasszikus „szabadság vagy biztonság” dilemmát, az embereknek mérlegelniük kell a két érték fontosságát. Attól ugyanakkor nem tart, hogy tartósan csorbulnának a szabadságjogok a nyugati világban, afelett ugyanis szigorú jogszabályok, illetve a társadalom különböző alrendszerei, a sajtó, civil szervezetek őrködnek. – Fejlettebb demokráciákban a telefonadatok megfigyelése bírói engedélyhez kötött, ezek ráadásul a társadalomban érzékeny témának számítanak – tette hozzá Vadász Pál, a szakértő szerint ezért, ha ideiglenesen szükségessé is válik a szabadságjogok csorbulása, a járvány végeztével megtörténik azok visszaállítása.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!