Bill Gates furcsa kutatásai

Bill Gates már 2018-ban kezdeményezte egy okostelefon-technológián alapuló, a kontaktuskutatást támogató alkalmazás kifejlesztését, a közel tízmillió dolláros kutatási projekt felét finanszírozza az amerikai milliárdos. A napokban megjelent hír újabb lendületet adhat a tömeges megfigyelés miatt aggódó nézeteknek. A Magyar Nemzetnek nyilatkozó szakértő szerint azonban a technológiák többsége nem ismeretlen, a fejlettebb demokráciákban pedig nincs ok az aggodalomra.

Hőkamerás felvétel Szöulból. Metaadatokká válunk? Fotó: REUTERS/Kim Hong-Ji

Szintet léphet a tömeges megfigyelések évszázadával riogató ­technológiai fejlődés, legalábbis erre következtetnek sokan abból, hogy a Microsoft-alapító Bill Gates is meglátta a koronavírus terjedésének felderítését célzó kutatásokban a fantáziát. Az amerikai milliárdos a kijárási korlátozásokat ellenző összeesküvés-hívők egyre népszerűbb célpontja, radikális csoportok ugyanis úgy látják: a járvány elleni globális összefogást támogató Gates egy egészségügyi diktatúra kiépítésén dolgozik.

Félelmeiket táplálhatja az a napokban megjelent hír, miszerint egy dél-koreai telekommunikációs multi, a KT közösen fejleszt az amerikai üzletemberrel egy kontaktuskutatásokat segítő okostelefon-­technológiát. Az elmúlt hónapokban számtalan ilyen fejlesztés történt, a múlt vasárnap nyilvánosságra hozott együttműködés érdekessége azonban az, hogy már 2018-ban elkezdődött. Bill Gates évek óta ötvözi az informatika és a hálózatkutatás tudományos eredményeit, márpedig ezen közös terület a vírusok, betegségek terjedésének előrejelzésére kifejezetten alkalmas. Nem véletlen, hogy az amerikai milliárdos 2015-ben viszonylag pontosan megjósolta egy globális járvány kitörésének veszélyét.

A tervek szerint a következő három évben olyan mesterséges intelligenciát alkalmazó technológiát fejlesztenek ki, amely az okostelefonok által gyűjtött adatok elemzésével folyamatosan számontartaná a betegségekre utaló tünetek megjelenését, illetve a kontaktusok nyomon követését. A kutatás költségvetése megközelíti a tízmillió dollárt, az összeg felét az üzletember alapítványa, a Bill & Melinda Gates

Foundation fedezi.

Hőkamerás felvétel Szöulból. Metaadatokká válunk?
Fotó: REUTERS/Kim Hong-Ji

Bár Gates elsők között észlelte a kontaktuskutatást támogató technológia jövőjét, az elmúlt hónapokban több ázsiai állam, Ausztrália, az Európai Unió, az Egyesült Államokban pedig a Google és az Apple közösen számolt be ez irányú fejlesztésekről. Nem csak a Bill Gates-től rettegő összeesküvés-hívőknek támadtak a hírektől rossz gondolataik, a koronavírus-járvány szabadságjogokat korlátozó mellékhatása a nyugati társadalmak szélesebb köreiben párbeszédet indított.

– Ezeket a technológiákat valójában a titkosszolgálatok, rendvédelmi szervek mindig is használták – mondta a Magyar Nemzetnek Vadász Pál, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kutatója. Az információbiztonsági szakember szerint az okostelefonok zsebünkben lapuló kém­eszközként működnek, ezért a járványügyi megfigyelésekre, a kontaktuskutatásra is alkalmasak. – Egy izraeli elemzés szerint készülékünk akár tizennégy különböző módon képes meghatározni pozíciónkat a rólunk tárolt információk alapján – mondta Vadász Pál; a GPS-adatok mellett ilyen lehet például a környezeti fényviszonyokra reagáló kijelző beállítása is.

A szakértő hozzátette, a fejlesztések elsősorban az okostelefon-alkalmazásokra összpontosítanak. – Ehhez persze komoly társadalmi konszenzusra van szükség. Csak akkor van értelme, ha tömegek töltik le és használják – folytatta, a kutató szerint ezért autoriter rendszerekben eredményesebb a technológia. Míg ugyanis nyugati demokráciákban az alkalmazások használata önkéntes alapon történik, keményebb berendezkedésű államokban erre kényszerítik a lakosságot.

Vadász Pál szerint a koronavírus-járvány, illetve a kontaktuskutatás felveti a klasszikus „szabadság vagy biztonság” dilemmát, az embereknek mérlegelniük kell a két érték fontosságát. Attól ugyanakkor nem tart, hogy tartósan csorbulnának a szabadságjogok a nyugati világban, afelett ugyanis szigorú jogszabályok, illetve a társadalom különböző alrendszerei, a sajtó, civil szervezetek őrködnek. – Fejlettebb demokráciákban a telefonadatok megfigyelése bírói engedélyhez kötött, ezek ráadásul a társadalomban érzékeny témának számítanak – tette hozzá Vadász Pál, a szakértő szerint ezért, ha ideiglenesen szükségessé is válik a szabadságjogok csorbulása, a járvány végeztével megtörténik azok visszaállítása.