Elkerülhetetlennek tartják a második hullámot Európában

Az egész kontinensen fokozatosan enyhítik a korlátozásokat, szakértők szerint pedig éppen ez, illetve a nemzetközi utazások újraindítása lehet a következő hullám kiváltó oka. Nem az a kérdés tehát, hogy lesz-e második hullám, hanem az, mennyire tud erre felkészülni Európa.

Három évszázada nem látott mélységekben a gazdaság Fotó: Kirsty Wigglesworth Forrás: MTI/AP

Miközben az európaiak megelégelték a koronavírus-járvány miatt több mint két hónapja tartó gazdasági kényszerleállítást, a kormányok pedig megkezdték a bevezetett korlátozások fokozatos feloldását, szakértők számára már nem az a kérdés, hogy lesz-e második hullám, hanem az, hogy vajon az állampolgárok és a kormányok jobban fel tudnak-e készülni rá – írta elemzésében az amerikai székhelyű Politico. A hírportálnak nyilatkozó szakértők szerint azonban a probléma éppen az, hogy még mindig rendkívül keveset tudunk a koronavírusról.

– Tekintve, hogy a vírus egész Európában elterjedt, naiv dolog lenne azt gondolni, hogy egyszer csak eltűnik, és vége lesz

- fogalmazott az Antwerpeni Egyetemi Kórház fertőző betegségek osztályát vezető Erika Vlieghe.

A belga kormány főtanácsadója az ázsiai országokat hozta fel példaként, a koronavírus ugyanis újra megjelent több kínai városban, köztük Vuhanban. Más orvosokkal összhangban Vlieghe amellett érvel, hogy éppen a lezárások enyhítése és a nemzetközi utazás újraindítása lehet a következő hullám kiváltó oka. A tesztelési stratégiákkal foglalkozó kormányok ugyanis figyelmen kívül hagyhatják a társadalom peremére szorult embereket is, akik gyakran zsúfolt és egészségtelen körülmények között élnek. – Ez szintén előidézhet egy második hullámot – véli Erika Vlieghe.

Létezik-e egyáltalán nyájimmunitás?

A járvány utáni világ megtervezését a megválaszolatlan kérdések hosszú listája is akadályozza. A tudósok ugyanis továbbra sem tudják biztosan, hogy a már megfertőzöttek között kialakul-e valamiféle immunitás, és ha igen, ez mennyi ideig tart, illetve mindez hogyan kapcsolódik más, például a megfázást okozó koronavírusokkal.

Voltak remények azzal kapcsolatban is, hogy a melegebb időjárás a vírus terjedése ellen dolgozik, ezt azonban még mindig nem sikerült tudományosan alátámasztani.

Egy száz éves leckéből kellene tanulni

– A közvetlen veszélyt a jelenlegi korlátozó intézkedések megszüntetése jelenti – nyilatkozta az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) vezetője a Politicónak. Andrea Ammon szerint a kormányzati erőfeszítések csaknem a felére csökkentették az Európai Gazdasági Térségben jelentett esetek számát április 9. és május 8. között.

– Azonban ha ezeket az intézkedéseket túl gyorsan feloldják anélkül, hogy folyamatos teszteléssel, a társas érintkezések nyomon követésével, a fizikai távolságtartás előírásával és a kézmosás fontosságának hangsúlyozásával kísérnék, akkor hamarosan bekopogtat a következő hullám

– fogalmazott a szakértő.

Hozzáfűzte, az 1918-ban elterjedt spanyolnátha kiváló példa arra, hogy a lezárások feloldása és a tömeges összejövetelek engedélyezése halálosabb második hullámot hozhat magával. – Éppen ezért nem akarjuk, hogy újra visszatérjenek a hétköznapokba a tömeges rendezvények – fogalmazott.