Hongkongért büntetik Pekinget

Washingtonnak négy eszköz van a kezében, hogy fokozza a nyomást Pekingre.

A Kínából származó, de a legnagyobb mértékben az Egyesült Államokban pusztító koronavírus-járvány tovább élezte az ellentétet a világpolitika két fő riválisa között. Mike Pompeo amerikai külügyminiszter bejelentése, miszerint Washington nem tekinti többé autonómnak Hongkongot, pár órával előzte meg annak a pekingi törvénynek az elfogadását, amely a várakozások szerint tovább szorítja a gyeplőt Kelet-Ázsia 7,5 milliós pénzügyi csomópontján. Többek között betiltaná a lázadást, az elszakadási törekvések hangoztatását és a központi kormányzat ellen irányuló, felforgatónak minősített cselekményeket, az aktivistacsoportokat pedig felszámolhatná.

Mindez igen kényes helyzetben éri Hongkongot, ahol újra felerősödtek a Peking-ellenes tiltakozások, szerdán százakat vettek őrizetbe. A Foreign Policy amerikai külpolitikai magazin szerint a jogszabály tömeges letartóztatásokhoz vezethet koholt vádak alapján, korlátozzák a véleménynyilvánítás szabadságát és szabadjára engedik Hongkongban a kínai állambiztonsági szerveket. Pompeo bejelentését elemzők úgy értelmezik, hogy az USA megvonhatja Hongkongtól a különleges kereskedelmi státuszt, amelynek alapja egy 1992-es jogszabály. Ez kimondja, hogy a Hongkonggal ápolt kapcsolatokat ugyanolyannak tekintik, mint amilyenek azelőtt voltak, hogy a britek 1997-ben átadták a fennhatóságot Pekingnek. Donald Trump elnök rendelete hamarosan új helyzetet teremthet. Komoly amerikai érdekekről is szó van: Hongkong az USA 18. legnagyobb kereskedelmi partnere, több száz amerikai vállalatnak van ott a regionális központja és 83 ezer állampolgáruk él a városban.

Az események az elmúlt napokban is gyorsultak. A The New York Times egy hete is arról cikkezett, hogy Trump vonakodik vásárra vinni Hszi Csin-ping (Xi Jinping) kínai elnökkel ápolt kapcsolatait. Most viszont a Hongkongról szóló kínai törvény megszavazói amerikai szankciós listára kerülhetnek, ahogy azt egy kétpárti – demokrata és republikánus – indítvány már sürgette. A Trump-kormány arra is készül, hogy megvonja a vízumot kínai egyetemi hallgatók és kutatók ezreitől, akik otthon olyan intézményekhez köthetők, amelyek kapcsolatban állnak a kínai néphadsereggel. A szenátus után továbbá szerdára a képviselőház is elfogadta azt a szankciós törvényt, amely beutazási tilalommal sújtja azokat a kínai illetékeseket, akik az ország nyugati részén élő muszlim vallású ujgur kisebbség tömeges internálásáért felelősek. Kínai dokumentumokra épülő külföldi sajtóbeszámolók szerint mintegy egymillió ujgurt tartanak átnevelőtáborokban. Az amerikai nyomásnak kedvez az a kanadai döntés is, amely szerint folytatódhat a Huawei pénzügyi igazgatója, Meng Van-csou (Meng Wanzhou) kiadatási ügye. A kanadai bíró szerint a kínai távközlési óriás alapítójának lánya olyan cselekményeket követett el, amelyek Kanadában és az Egyesült Államokban is büntethetők. Amerikában az Iránnal szembeni szankciók kijátszását róják a terhére.

Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára azt mondta lapunknak: Washingtonnak négy eszköz van a kezében, hogy fokozza a nyomást Pekingre. Kína-ellenes koalíciót szervezhet Délkelet-Ázsiában, növelheti Tajvan támogatását, beavatkozhat a hongkongi ügyekbe, illetve előveheti az ujgur vagy a tibeti kérdést.

London betilthatja a kínai csatornát

Súlyos bírsággal és akár műsorengedélyének a megvonásával is számolhat Nagy-Britanniában a CGTN kínai állami tévécsatorna, miután a brit médiahatóság megállapította, tavaly ötször is elfogultan tudósított a hongkongi tüntetésekről. Azt a benyomást keltette, hogy kizárólag a Peking-ellenes tiltakozók felelősek az erőszak elharapózásáért, számolt be a londoni The Times, emlékeztetve: a britek 2012-ben hasonló okokból tiltottak be egy iráni csatornát. A kínai műsorszolgáltató, amely több tucat újságírót alkalmaz Londonban, azt közölte: igen nagy kihívás számára, hogy más nézőpontot is bemutasson, ugyanis állítása szerint a hongkongi tüntetők nem nyilatkoznak a Peking-barát médiának.