„Van ez az ötlet, hogy azok az országok, amelyek nem hoztak semmilyen óvintézkedést és nem csináltak semmit, hirtelen, varázslatos módon elérnek valamiféle nyájimmunitást. És aztán mi van, ha közben elveszítünk néhány idős embert? Ez egy rendkívül veszélyes számítás!” – fakadt ki dühösen Michael Ryan, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) egyik vezető tisztségviselője több média híradása szerint. Az újságíróknak tartott háttérbeszélgetésen ugyan név szerint nem említette Svédországot, az elmondottakból azonban elég egyértelmű, hogy a különutas svéd modellre utalt.
„Az ember nem egy nyáj!” – mutatott rá, és arra figyelmeztetett, hogy nagyon óvatosnak kell lenni az efféle kifejezések használatával, amelyek nem az embert, az életet és a szenvedést teszik a számítások középpontjába. A WHO arra is felhívta a figyelmet, hogy az egész nyájimmunitás-elméletet alapból nem egy életeket követelő betegségre, hanem a védőoltásokra alkották meg. Ráadásul, amíg a nyájimmunitás eléréséhez az kellene, hogy a lakosság 60-70 százaléka védettséget szerezzen – átessen a betegségen vagy védőoltást kapjon – számításaik szerint eddig egy és tíz százalék közötti a fertőzöttek száma.
Kiemelték, hogy még arra sincs bizonyíték, hogy aki egyszer felgyógyult a betegségből, nem kaphatja el még egyszer. Michael Ryan ezért úgy vélte, hogy felelőtlen és elfogadhatatlan viselkedés hagyni, hogy a fertőzés végigsöpörjön a társadalmon és emberek haljanak meg, egy olyan elméletre alapozva, amely nem is igazolt.
Svédország hivatalosan egyébként nem állítja azt, hogy a nyájimmunitás elérése lenne a cél. Viszont néhány enyhe óvintézkedés kivételével a lakosságra bízzák a védekezés mikéntjét, nincs kijárási korlátozás, az üzletek, éttermek is nyitva tartanak. A számok nem őket igazolják: a 10 millió lakosú országban már meghaladta a 26 ezret a fertőzöttek és a 3200-at a halottak száma.
