Misszió a SpaceX-szel

Kilenc év óta először készült embert küldeni az űrbe az amerikai űrügynökség, a NASA – mégpedig amerikai űrhajón és az Egyesült Államok területéről. A szerda késő estére tervezett fellövés több szempontból is történelminek ígérkezett: a NASA nem saját űrhajókat használ, hanem az Elon Musk nevével fémjelzett SpaceX magánvállalat által fejlesztett járművet. Ha a misszió sikeres lesz, megnyílhat az út a Hold- és a Mars-expedíciók irányába.

Cape Canaveral, 2020. május 27. A SpaceX amerikai ûrkutatási magánvállalat Crew Dragon személyszállító ûrhajóját és Falcon 9-es hordozórakétáját a kilövõállásra illesztik a Cape Canaveral-i Kennedy Ûrközpontban 2020. május 26-án. A tervek szerint két amerikai asztronauta is elindul a Föld körül keringõ Nemzetközi Ûrállomásra a Crew Dragon fedélzetén május 27-én. Csaknem tíz év múltán most elõször szállít amerikai ûrhajó amerikai asztronautákat a világûrbe, és a NASA elõször veszi igénybe egy magánvállalat ûrjármûvét. MTI/AP/David J. Phillip Fotó: David J. Phillip

Doug Hurley és Bob Behnken a NASA első asztronautái, akik lehetőséget kaptak rá, hogy a SpaceX magánvállalat űrhajóján, a Crew Dragonon a Nemzetközi Űrállomásra (ISS) repüljenek. Közép-európai idő szerint este 22.33-ra tervezték a fellövést, hogy a Kennedy Űrközpontról az űrbe emelkedjen a két, 53 és 49 éves asztronauta. Utoljára 2011-ben repültek a NASA űrhajósai amerikai földről: az 1981 óta működtetett űrsiklók két nagy balesetet értek meg, amelyekben összesen 14 űrhajós vesztette életet. A Columbia űrhajó 2003-as katasztrófája után a következő évben a NASA az űrsiklóprogram bezárásáról döntött. Azóta amerikai asztronauták csak az orosz Szojuz űrhajókon juthattak el a Nemzetközi Űrállomásra.

– Ez olyan egyedülálló pillanat, amikor egész Amerika láthatja azt, hogy az országunk ismét valami lenyűgöző dolgot csinál – amerikai űrhajósokat indít amerikai rakétákon és amerikai földről a Nemzetközi Űrállomásra. Természetesen az, amit teszünk, az az egész űrrepülés alapvető átalakítása – mondta sajtókonferenciáján Jim Bridenstine, a NASA vezetője.

A SpaceX első kereskedelmi vállalatként 2012-ben küldött először teherszállító űrhajót – a többször felhasználható, pilóták nélküli Dragont az ISS-re, és azóta összesen huszonegy missziót bonyolítottak le az űrhajóikkal. Ha a jelenlegi, Demo–2 elnevezésű misszió beváltja a hozzá fűzött reményeket, akkor Elon Musk vállalata további hat űrrepülésre írhat alá szerződést a NASA-val 2,6 milliárd dollár értékben. Washington reményei szerint a Crew Dragon szerdára tervezett fellövése új korszakot nyithat az űrrepülésben: a NASA által megálmodott világban a kereskedelmi vállalatok fogják meghatározni az ágazat és az űrkutatás fejlődését. Ezt a célt szolgálja a Donald Trump elnök által néhány héttel ezelőtt elfogadott rendelet is, amely lehetővé teszi a Hold erőforrásainak kereskedelmi célú felhasználását. Így a jövőben épp a globális piacon működő és az űrkutatásban érdekeltté vált magánvállalatok válhatnak a nagy fejlesztések és innovációk fő hajtóerejévé.

A 2002-ben alapított SpaceX nem az egyetlen a mezőnyben. Olyan cégekkel versenyeznek, mint az amerikai repülőgépgyártó óriásvállalat, a Boeing, amelynek saját fejlesztésű űrhajója a CST–100 Starliner, Richard Branson cége, valamint a 2004-ben alapított Virgin Galactic, amely célul tűzte ki az űrturizmus beindítását, illetve Jeff Bezos, az Amazon vezére által még 2000-ben indított Blue Origin. A listában még több tucat olyan cég szerepel, amelyek valamilyen módon kivennék a részüket az űrprogramból – és erre a jövőben lesz bőven lehetőségük. Több évtized kihagyásával ugyanis ismét egyre népszerűbbé válik az űrrepülés, amelyben nagy szerepe van az űrkutatást népszerűsítő Elon Musknak.

A SpaceX és a Tesla vezetőjének a kétezres évek eleje óta az az álma, hogy kolóniát építsen a Marson. 2017-ben bejelentette, hogy 2024-ig embert küld a vörös bolygóra. 2017 decemberében Donald Trump az Artemisz-program elindításáról döntött, amely 2024-ig juttatna újra embert a Holdra, és a jövőbeli Mars-expedíciók alapját képezné. Utoljára csaknem ötven éve, 1972-ben járt ember a Holdon, az Apollo–17 misszió keretében.