Német külügyminiszter: Csak Németország felelős a holokausztért

Aki kétséget táplál Berlin a világháborúban játszott szerepével kapcsolatban, az áldozatokkal szemben követ el igazságtalanságot, állítja Heiko Maas.

epa05088424 German Justice Minister Heiko Maas delivers remarks on the assaults that occured in Cologne, Germany, on New Year's Eve, in Berlin, Germany, 05 January 2016. According to the latest findings, dozens of women were sexually assaulted and partly mugged in the area surrounding Cologne's central railway station on New Year's Eve. EPA/BRITTA PEDERSEN Fotó: MTI/EPA

Csak Németország viseli a felelősséget a második világháborúért és a holokausztért. Aki kétséget táplál ezzel kapcsolatban, és más népeket szorít az elkövető szerepébe, az áldozatokkal szemben követ el igazságtalanságot, eszközként használja fel a történelmet és megosztja Európát – írja Heiko Maas német külügyminiszter a Der Spiegel hamburgi hírmagazinban megjelent vendégkommentárjában, amelyet Andreas Wirsching történésszel közösen jegyez.

Az írás abból az alkalomból jelent meg, hogy Európában éppen 75 éve, 1945. május 8-án ért véget a második világháború, és – ahogy írják – „hallgattak el a fegyverek 40 millió halott sírja felett”. Maas szerint „a németek e napon fizetik meg annak az árát, hogy lehetővé tették 1933. január 30-át (Adolf Hitler náci diktátor hatalomra jutását – a szerk.), és nem tudták saját magukat felszabadítani a nemzetiszocializmus alól”.

A szociáldemokrata politikus úgy véli, a német múlt megmutatta a revizionizmus veszélyét, és a németeknek ezért, „nem pedig valamilyen vélelmezett erkölcsi fölény alapján” kell állást foglalniuk, ha valahol a megtámadottakat megtámadottá teszik, az áldozatokból pedig tetteseket kreálnak. „Lengyelország megtámadásával Németország egyedül robbantotta ki (1939-ben – a szerk.) a második világháborút. És Németország egyedül viseli a felelősséget a holokauszt során az emberiség ellen elkövetett bűntettekért”, írja Maas.

A külügyminiszter köszönetet mond mindazoknak, így az egykori Szovjetunió utódállamainak, akik szerepet játszottak a nácizmus legyőzésében. Ugyanakkor elismeri, hogy Lengyelországban, a Baltikumban, illetve Közép-, Kelet-, és Délkelet-Európa más országaiban vegyes érzések fűződnek 1945-höz, mert a nemzetiszocializmus legyőzését egy újfajta elnyomás váltotta fel a szovjet érdekszférába való kerüléssel – „és ezt a tapasztalatot sokan Kelet-Németországban is osztják”.

De Nyugat-Németországban is 40 évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy Richard von Weizsäcker szövetségi elnök 1985-ben úgy beszélhessen május 8-a kapcsán a felszabadulás napjáról, hogy ebben a nyugatnémet társadalom többségének támogatását is maga mögött tudta. „Ma a német külpolitika megingathatatlan lényege, hogy a német föld soha többé nem lehet háború vagy emberiség elleni bűntettek kiindulópontja”, szögezi le a berlini diplomácia irányítója.