Soha nem látott károkat okoz az emberiségnek a koronavírus

Azt eddig is lehetett tudni, hogy a koronavírus-járványnak súlyos gazdasági hatásai lesznek, és ez alól egy ország sem kivétel. Most azonban konkrétabb jövőképet ismertet meg az emberekkel egy több nemzetközi szervezet által írt jelentés, amiből az is kiderül, hogy a világkereskedelemben akár 27 százalékos értékcsökkenés is bekövetkezhet. A dokumentum mindemellett kitér a társadalmi hatásokra is, például hogy az újfajta koronavírus több tízmillió embert fog mélyszegénységbe taszítani – írja a V4NA Hírügynökség.

Pécs, 2020. május 14. A kormany.hu által 2020. május 14-én közreadott fotó a Jakab Ferenc professzor, a Koronavírus Kutató Akciócsoport vezetõje által irányított, a Pécsi Tudományegyetem Szentágothai János Kutatóközpontjában folyó virológiai kutatómunkát mutatja be. MTI/kormany.hu/Árvai Károly Fotó: MTI Fotószerkesztőség/kormany.hu/Árvai Károly

A Committee for the Coordination of Statistical Activities (CCSA) több nemzetközi szervezettel fogott össze legújabb jelentésében, és így született meg a Covid-19 hatásait vizsgáló, rendkívül átfogó dokumentum. Ebben nem csak a legtöbbször emlegetett gazdasági hatásokról számolnak be a különböző szervezetek, hanem szóba kerülnek a társadalmi, regionális és statisztikai hatások is, amelyek szintén nagy erővel bírnak.

A jelentésből kiderül, hogy a koronavírus miatt a kereskedelem értéke 3 százalékkal csökkent globálisan 2020 első negyedévében, és ez még csak a kezdet. Az értékcsökkenés még tovább fokozódhat a második negyedévben, a becslések szerint negyedéves összehasonlításban a világkereskedelemben akár 27 százalékos értékcsökkenés is bekövetkezhet. Ezt a világkereskedelmi visszaesést ráadásul a termékek árának hirtelen visszaesése is kíséri.

Az ENSZ Kereskedelmi és Fejlesztési Konferenciája (UNCTAD) árupiaci árindexének becslései szerint a fejlődő országok által exportált alapvető árucikkek árában 20,4 százalékos zuhanás következett be márciusban, ami leginkább az üzemanyagárak meredek, 33,2 százalékos csökkenésével magyarázható. Az árcsökkenés soha nem látott mértékű, lévén hogy a 2008-as pénzügyi válság idején is csak legfeljebb 18,6 százalékkal esett vissza. Akkor ráadásul a csökkenő árak tendenciája 6 hónapig tartott, most azonban teljesen kiszámíthatatlan a jövő, a helyzet folyamatosan és gyorsan változik, így az UNCTAD szerint nem lehet előrevetíteni, hogy ez a folyamat meddig fog tartani.

A gazdasági hatásokat tekintve a koronavírus járvány talán legnagyobb vesztese a légiközlekedési ipar. Ennek oka egészen egyszerű: a határok lezárása miatt ugyanis szinte nullára csökkent az utazási kedv.

Ezzel összefüggésben nagy kihívások elé néz a turizmus is. Az ágazatban a nemzetközi turizmus terén 60-80 százalékos csökkenést várnak. Jelenleg számos ország inkább a belföldi turizmusra biztatja az állampolgárait, ez pedig már csak a határok zárva tartása miatt is megvalósulhat.

A jelentés azt is kiemeli, hogy a járvány társadalmi hatásainak következtében egyre több ember veszti el a munkáját, a foglalkoztatottság pedig a második világháború óta nem látott mértékben csökken. A második negyedévben a globális munkaórák 10,5 százalékkal is visszaeshetnek, ami 305 millió egész állású munkásnak felel meg egy 48 munkaórás hét esetében.

További problémát jelent, hogy a már meglévő egyenlőtlenségek még tovább nőhetnek a koronavírus miatt. A járvány hatására megszűntek a munkahelyek, vagy leálltak a gyártások, így az emberek több havi fizetése is kieshet, aminek nagyon komoly következményei vannak azokra, akik már egyébként is a szegényebb osztályhoz tartoznak. De gondot jelent ez a fiatal, egyetemista munkavállalóknak is és azoknak a családoknak, ahol kisgyerek van, akire most vigyázni kell az iskolák bezárása miatt.

Társadalmi problémákból annyi van a vírus következtében, hogy azt megszámolni se lehet, így a jelentés is csak néhányat emel ki. Ezek közé tartozik például a gyerekeket érintő változások az iskolák bezárása és az online oktatás megkezdése. A városokat érintő legnagyobb kihívás, hogy ott van a legtöbb fertőzött, de fontosak a már egyébként is szegénységben élőkre gyakorolt hatások. Számukra akár a lakhatás is gondot jelenthet rövid időn belül.

Nem szabad megfeledkezni a regionális hatásokról sem. Az Eurostat elemzése szerint 2020 első negyedévében 3,5 százalékkal esett a GDP az előző negyedévhez képest az Unióban, a lefelé menetnek pedig még nincs vége. Ugyanígy nem lehet figyelmen kívül hagyni a statisztikai adatok fontosságát sem, amikre most különösen nagy szükség van, hiszen ezek mentén lehet a koronavírus kezelésével kapcsolatos döntéseket meghozni.

Hatvanmillió ember süllyedhet mélyszegénységbe

A Világbank becslése szerint a koronavírus-világjárvány miatt hatvanmillió ember süllyedhet mélyszegénységbe. A világ gazdasági teljesítménye zuhan, milliók veszítik el állásukat, s a legszegényebb országokon csattan az ostor, többek között a kereskedelmi bankok érdektelensége miatt.