Robbantásos merényleteik során mintegy 860-an vesztették életüket. Az észak-spanyolországi Baszkföld elszakadását célzó Baszk Haza és Szabadság (ETA) több mint 50 évig harcolt a független, szocialista baszk állam megteremtésért. Spanyolországban évtizedek óta belpolitikai feszültségeket okoznak a baszk, illetve a katalán autonómia-törekvések. Az ETA támadásainak utolsó halálos áldozata egy francia rendőr volt 2010-ben. Ezután a terrorcsoport a spanyol kormánytól kapott autonómia ígérete fejében felhagyott a fegyveres harccal, és fegyvereiket 2018. áprilisában átadták a spanyol hatóságoknak.
Súlyos ítéletek függetlenségi vezetők ellen
Az elmúlt években Katalóniára irányult Európa figyelme, miután a 2017. októberében megtartott függetlenségi népszavazás heves utcai összecsapásokba torkollott, majd azt a spanyol Legfelsőbb Bíróság alkotmányellenesnek minősítette. Carles Puigdemont katalán kormányfő és négy minisztere Brüsszelbe, illetve Berlinbe menekült, ezért a spanyol kormány nemzetközi elfogatóparancsot adott ki ellenük. A spanyol Legfelsőbb Bíróság 9 és 13 év közötti börtönbüntetést szabott ki zendülés miatt kilenc katalán függetlenségi vezetőre, a legmagasabb büntetést Oriol Junqueras, volt katalán elnökhelyettes kapta, akit az alkotmányos rend megzavarása mellett közpénz hűtlen kezelésében is bűnösnek találtak. Puigdemont és miniszterei 9 és 11 év közötti büntetést kaptak, továbbá eltiltották őket a közügyek gyakorlásától – olvasható a V4NA cikkében.
Junqueras, Puigdemont és Toni Comín, volt katalán egészségügyi miniszter közben európai parlamenti mandátumot nyert a 2019. májusi választáson, utóbbiak ezért mentelmi jogukra hivatkozva nem tértek haza Brüsszelből. Belgium és Németország elutasította Madrid kiadatási kérelmét, így az egykori katalán vezetők jelenleg csak Spanyolország határain kívülről küzdhetnek a katalán autonómiáért.
Macron az alkotmányra hivatkozva nem enged
A Korzikai Nemzeti Felszabadítási Front 1976-tól négy évtizeden át harcolt a Franciaországtól való függetlenedésért, a szervezet tagjai mintegy 4500 robbantásos merényletet hajtottak végre a szigeten. A félkatonai szervezet végül 2014-ben letette a fegyvert, de az autonómia politikai szintű megvalósításáról nem mondott le. A 2017. decemberében megtartott korzikai regionális parlamenti választásokon a szavazatok 45,4 százalékát a nacionalista Pé a Corsica pártszövetség szerezte meg. Gilles Simeoni, a szövetség vezetője tárgyalásokat kezdett a francia kormánnyal a sziget nagyobb autonómiájáról és a korzikai nyelv hivatalossá tételéről, Emmanuel Macron államfő azonban 2018. februárjában tett korzikai látgatásakor mindkét kérést határozottan elutasította. Macron arra hivatkozott, hogy a francia alkotmány kimondja az egységes francia nemzet és nyelv létezését, vagyis az autonómiához alkotmánymódosításra lenne szükség. Megfigyelők szerint az államfő azért aggódik, mert ha engedne a korzikaiaknak, akkor a többi regionális kisebbség, a bretonok, az elzásziak, vagy a provansziak is bejelenthetnék autonómia-igényüket, ami veszélyeztetné Franciaország egységét.
