Amerikai hátszél, kölcsönös előnyök

A lengyel államfő a vasárnapi, az amerikai elnök pedig a novemberi választások előtt remélt hasznot e heti találkozójuktól, ám Andrzej Duda kevés kézzelfogható eredménnyel térhetett haza – így látja az egyik legismertebb washingtoni Kelet-Európa-szakértő. Janusz Bugajskit, az Európai Politikai Elemzőközpont (CEPA) amerikai–lengyel főmunkatársát, televíziós kommentátort Vlagyimir Putyin cikkéről is kérdeztük, amely felháborodást váltott ki Varsóban.

2020. 06. 27. 11:18
Janusz Bugajski
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.
Janusz Bugajski

– Mi a véleménye Vlagyimir Putyin az amerikai National Interestben és a Rosszijszkaja Gazeta orosz kormánylapban egy hete megjelent cikkéről? Az orosz elnök szerint Európa nem vetett számot világháborús múltjával. A lengyel kormány élesen bírálta az írást, azt állítva: a NATO-tagállamok összeugrasztása volt a célja.

– Putyin ismét megmutatta: nem történész, hanem propagandista. Azt állítja magáról, orosz hazafi, de Sztálin Európa keleti felén elkövetett bűneinek, valamint annak a mentegetése, hogy felelősség terheli a második világháború kitöréséért, elkendőzi a tényt, hogy Sztálin több oroszt ölt meg, mint bárki más a történelemben. Putyin számos trükkel, köztük történelmiekkel próbálja aláásni a Nyugat egységét. Ezért is van nagy szükség arra, hogy a nyugati történészek és intézmények jobban tájékoztassák a saját közvéleményüket és az orosz polgárokat is a szovjet és a kommunista múlt valódi természetéről.

– Ma tartották volna Washingtonban az egyeztetéseket Szerbia és Koszovó képviselői között. Alekszandar Vucsics szerb elnököt felvértezte pártjának múlt vasárnapi fölényes választási győzelme, Hashim Thaçi koszovói államfő ellen viszont a napokban vádat emeltek Hágában, ezért elhalasztották a washingtoni találkozót. Mi várható most?

– Thaçi ezután nem tárgyalhat a szerbekkel, és lehet, hogy le is kell mondania a vádemelés miatt. ­Valószínűleg Avdullah Hoti miniszterelnök vezeti a koszovói küldöttséget, de előzetesen egyeztetnie kell a kormánykoalíció tagjaival és a parlamenttel. Ez függő helyzetet idéz elő a washingtoni és a brüsszeli tárgyalásokon. A bizonytalanság és a halasztás Vucsicsnak kedvez, aki tart a nyomástól, hogy az amerikaiak rá akarják szorítani Koszovó elismerésére. Végső soron az oldhatja meg ezt a konfliktust, segítheti a térség stabilitásának megteremtését, illetve rakhatja le a gazdasági fejlődés alapjait, ha a két állam kölcsönösen elismeri egymást.

Névjegy

Janusz Bugajski 1954-ben, lengyel szülőktől született Angliában, és 1986 óta él az Egyesült Államokban. A washingtoni Európai Politikai Elemzőközpont (CEPA) főmunkatársa, korábban a BBC-nél, a Szabad Európa Rádiónál és a Nemzetközi Republikánus Intézetnél is dolgozott. Szakértőként rendszeresen meghallgatják az amerikai kongresszusban, részt vesz az amerikai diplomaták továbbképzésében.

 

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.