Amerikai hátszél, kölcsönös előnyök

A lengyel államfő a vasárnapi, az amerikai elnök pedig a novemberi választások előtt remélt hasznot e heti találkozójuktól, ám Andrzej Duda kevés kézzelfogható eredménnyel térhetett haza – így látja az egyik legismertebb washingtoni Kelet-Európa-szakértő. Janusz Bugajskit, az Európai Politikai Elemzőközpont (CEPA) amerikai–lengyel főmunkatársát, televíziós kommentátort Vlagyimir Putyin cikkéről is kérdeztük, amely felháborodást váltott ki Varsóban.

Janusz Bugajski

– Milyen konkrét eredménnyel térhetett haza a Fehér Házból Andrzej Duda lengyel elnök, aki vasárnap az újraválasztására készül?

– Közvetlenül az elnökválasztás előtt Duda meg akarta mutatni, hogy nagy elismertségű vezető, és a koronavírus-járvány óta Donald Trump elnök első vendégeként látogathatott a Fehér Házba. A felmérések szerint fő ellenfelének, Rafał Trzaskowskinak nőtt a támogatottsága, Duda kampányának ezért új lendületre volt szüksége. Lengyelország azon kevés európai államok egyike, ahol Trump népszerű, a találkozó pedig meggyőzhette a bizonytalan választók egy részét, hogy Duda nemzetközileg is jegyzett államférfi. Ugyanakkor a nagy várakozások ellenére konkrét amerikai ígéretekkel nem térhetett haza Washingtonból.

– Mi a véleménye erről a forgatókönyvről? Az ősz előtt nem lesz amerikai csapatáthelyezés Németországból Lengyelországba, ha pedig Trumpot nem választják újra novemberben, akkor az egész terv feledésbe merül?

– Trump ígérete dacára nagyon valószínűtlen, hogy a 9500 amerikai katona, illetve családtagjaik szeptemberig elhagynák Németországot. Valószínűbb, hogy néhány egységet más euró­pai vagy ázsiai támaszpontra vezényelnek, ahol van számukra megfelelő elhelyezés, egyeseket pedig hazatelepítenek az Egyesült Államokba. Trump döntésének nincs szilárd stratégiai alapja, és figyelmen kívül hagyja, hogy az Európában állomásozó amerikai erők Amerika érdekeit védik egyébként is. Egy esetleges következő elnök pedig semmissé teheti a csapatáthelyezésről hozott döntést.

– Mit kapott a találkozótól Trump?

– Az amerikai elnök ezt a találkozót is felhasználta arra, hogy bírálja Németországot, illetve más NATO-tagálllamokat, amelyek nem tesznek eleget anyagi vállalásuknak az atlanti szervezetben. Reményt fűzhet ahhoz is, hogy a novemberi választások előtt meg tudott győzni olyan kulcsfontosságú államokban, mint Ohio, Pennsylvania vagy Wisconsin élő amerikai lengyeleket. Ugyanakkor a választásokig még négy hónap van hátra, és a szavazópolgárokat sokkal inkább foglalkoztatja a halmozottan jelentkező válság, amelynek kezelésében Trump egyelőre nem jeleskedett. Különösen azért veszít jelentősen a támogatottságából, mert több szövetségi államban is eszkalálódik a járványhelyzet, a gazdasági kilábalás jelei pedig korlátozottan mutatkoztak meg.

Janusz Bugajski

– Mi a véleménye Vlagyimir Putyin az amerikai National Interestben és a Rosszijszkaja Gazeta orosz kormánylapban egy hete megjelent cikkéről? Az orosz elnök szerint Európa nem vetett számot világháborús múltjával. A lengyel kormány élesen bírálta az írást, azt állítva: a NATO-tagállamok összeugrasztása volt a célja.

– Putyin ismét megmutatta: nem történész, hanem propagandista. Azt állítja magáról, orosz hazafi, de Sztálin Európa keleti felén elkövetett bűneinek, valamint annak a mentegetése, hogy felelősség terheli a második világháború kitöréséért, elkendőzi a tényt, hogy Sztálin több oroszt ölt meg, mint bárki más a történelemben. Putyin számos trükkel, köztük történelmiekkel próbálja aláásni a Nyugat egységét. Ezért is van nagy szükség arra, hogy a nyugati történészek és intézmények jobban tájékoztassák a saját közvéleményüket és az orosz polgárokat is a szovjet és a kommunista múlt valódi természetéről.

– Ma tartották volna Washingtonban az egyeztetéseket Szerbia és Koszovó képviselői között. Alekszandar Vucsics szerb elnököt felvértezte pártjának múlt vasárnapi fölényes választási győzelme, Hashim Thaçi koszovói államfő ellen viszont a napokban vádat emeltek Hágában, ezért elhalasztották a washingtoni találkozót. Mi várható most?

– Thaçi ezután nem tárgyalhat a szerbekkel, és lehet, hogy le is kell mondania a vádemelés miatt. ­Valószínűleg Avdullah Hoti miniszterelnök vezeti a koszovói küldöttséget, de előzetesen egyeztetnie kell a kormánykoalíció tagjaival és a parlamenttel. Ez függő helyzetet idéz elő a washingtoni és a brüsszeli tárgyalásokon. A bizonytalanság és a halasztás Vucsicsnak kedvez, aki tart a nyomástól, hogy az amerikaiak rá akarják szorítani Koszovó elismerésére. Végső soron az oldhatja meg ezt a konfliktust, segítheti a térség stabilitásának megteremtését, illetve rakhatja le a gazdasági fejlődés alapjait, ha a két állam kölcsönösen elismeri egymást.

Névjegy

Janusz Bugajski 1954-ben, lengyel szülőktől született Angliában, és 1986 óta él az Egyesült Államokban. A washingtoni Európai Politikai Elemzőközpont (CEPA) főmunkatársa, korábban a BBC-nél, a Szabad Európa Rádiónál és a Nemzetközi Republikánus Intézetnél is dolgozott. Szakértőként rendszeresen meghallgatják az amerikai kongresszusban, részt vesz az amerikai diplomaták továbbképzésében.