Atlanta lett az új Minneapolis

A hét végére Georgia déli szövetségi állam fővárosa került az amerikai tüntetés- és zavargáshullám fókuszába, miután egy fehér rendőr lelőtt egy fekete férfit, aki őrizetbevétel közben kicsavarta a kezéből a sokkolót, majd el akart menekülni. A rendőrt elbocsátották, a szintén fehér városi rendőrkapitány lemondott, a fekete polgármesternőt pedig Joe Biden lehetséges alelnökjelöltjeként emlegették.

Tüntetők úttorlaszokat állítottak fel, parkoló autókat és egy gyorséttermet pedig felgyújtottak vasárnapra virradóra Atlantában, miután egy fehér rendőr egy őrizetbevételhez kapcsolódóan a megelőző éjjel lelőtt egy fiatal fekete férfit a félmilliós déli városban. A rendfenntartók könnygázt is bevetettek a tiltakozókkal szemben. Az eset tovább szította az Egyesült Államok immár mind az ötven szövetségi államára és mintegy kétezer városára kiterjedő tüntetés- és zavargáshullámot, amely három hete robbant ki, miután egy szintén fehér rendőr intézkedését követően Minneapolisban meghalt George Floyd. A fekete férfi azóta a Black Lives Matter (A fekete életek számítanak) mozgalom köré szerveződő globális tiltakozások jelképévé vált.

Az Atlantában lelőtt 27 éves férfira, Rayshard Brooksra azért hívták ki a rendőröket, mert állítólag elaludt az autójában, feltartva ezzel a sort egy gyorsétteremnél. Egy, az egyik rendőr testkamerájával készült felvétel tanúsága szerint – amelyet a rendőrség utóbb megosztott, és bejárta az internetet – a fekete fiatalember ellenáll az őrizetbevételnek, és kicsavarja az egyik rendőr kezéből a sokkolóját. Ezt követően a kamera gyors mozgása miatt már kevés részlet vehető ki, mindenesetre lövések dördülnek, más forrás szerint pedig Brookst menekülés közben lőtték le.

A halálos lövést leadó rendőrt azonnal elbocsátották, társát szabadságra küldték, Erika Shields – szintén fehér – városi rendőrkapitány pedig távozott posztjáról; állítólag maga ajánlotta ezt fel. Atlanta fekete polgármesternője, Keisha Lance Bottoms – akit eddig esélyesnek tartottak arra, hogy Joe Biden várható demokrata elnökjelölt alelnökjelöltje legyen – aránytalanul nagy erő alkalmazásának tartja a Brooksszal szembeni rendőri fellépést. L. Chris Stewart, a férfi családjának ügyvédje vitatja a rendőrség több állítását, így az alkoholszonda eredményét is, ami állítólag megerősítette, hogy Brooks ittasan ült az autóban. – Az egyetlen dolog, amit senki nem vitathat, hogy ennek nem lett volna szabad megtörténnie, és mégis megtörtént. Mégpedig azért, mert az afroamerikai férfiak élete manapság nem számít túl sokat a rendőröknek – mondta az esetről. Az egyharmadrészt feketék lakta Georgiában egyébként is feszült a hangulat. Februárban fehér férfiak megöltek egy kocogó fekete férfit, két hete pedig szintén rendőröket bocsátottak el Atlantában, miután brutálisan léptek fel feketékkel szemben; erről szintén felháborodást keltő felvétel járta be Amerikát.

A Floyd-ügy nyomán egyre erősebb a rendőrellenes hangulat. Szombatra virradóra Andrew Cuomo, New York demokrata kormányzója egy ültő helyében tíz jogszabályt írt alá a rendőrök felelősségre vonhatóságáról. Az ország legnagyobb városai közé tartozó Dallasban és Seattle-ben a tömegoszlató fegyverek, köztük a könnygáz, a paprikaspray és a hanggránátok bevethetőségének felfüggesztéséről döntöttek.

Trump rögös útról beszélt

– Az Egyesült Államok kivételességét intézményeinek a pillanatnyi indulatokkal és előítéletekkel szembeni maradandósága adja. Amikor rögös az út, az számít a leginkább, ami állandó, időtlen és örök – mondta a West Point katonai akadémia tisztavatóján Donald Trump, a közrend védelmezőjeként lépve fel. Az amerikai elnök a hadsereg időtálló szerepét is kiemelte, de világossá téve, országa „véget vet a végtelen háborúk korszakának, s annak helyébe a létfontosságú amerikai érdekek világosan megfogalmazott védelme lép”, mert Amerikának nem feladata „olyan távoli országok ősi konfliktusainak megoldása, amelyekről sokan még csak nem is hallottak”. – Nem vagyunk a világ rendőrei – mondta.