A France 24 Observers csapata még ezt megelőzően 2019 szeptemberében Maliban készített egy riportot, ahol szemtanúi voltak, ahogy nyilvánosan megaláztak és megvertek egy férfit, aki fellázadt a rabszolgatartó rendszer ellen és nem volt hajlandó engedelmeskedni, sőt megtagadta, hogy rabszolgának nevezzék és úgy kezeljék.
A cikkben Marie Rodet történészre hivatkoznak, aki évek óta tanulmányozza a rabszolgaság gyakorlatát Kayes-ben. A történész állítása szerint a visszaéléseknek számos formája lehet, a legalacsonyabb osztályba tartozó emberek a „rabszolga” vagy a „rabszolga utódja” nevet viselik, mivel a rabszolgaság anyai ágon örökletes. A rabszolgáknak sok minden meg van tiltva, például nem házasodhatnak másik kasztból valóval, és nem lehet belőlük faluvezető még abban az esetben sem, ha diplomát szereznek. Néhány szoninke faluban speciális rabszolganegyedek is vannak, itt laknak a szolgák, akik ingyen dolgoznak a gazdájuk földjén. Ha valaki ellenszegül és azt mondja, hogy nem tekinti magát rabszolgának, akkor elüldözik a faluból, de ha mégis maradna, mindenétől megfosztják, nem mehet a boltba vásárolni, még ivóvizet sem kaphat.
Annak ellenére, hogy Maliban még a gyarmati időkben, 1905-ben betiltották a rabszolgaságot, a mai napig nincs olyan törvény, amely ezt büntetné, ellentétben a szomszédos Mauritániával, ahol egy 2015-ös törvény alapján a rabszolgatartás emberiség elleni bűncselekménynek számít, és akár húszéves börtönbüntetéssel sújtható.
Maliban tehát a mai napig él és virul a rabszolgaság bizonyos területeken, kiváltképp azon a népcsoporton belül, ahonnan a rasszizmus ellen harcoló Assa Traoré családja származik. Ráadásul az aktivista nagyapja nem is olyan régen bizonyítottan kormányzó volt a rabszolgaság központjának számító Kayes-ben, ahol az elit még mindig előszeretettel dolgoztat rabszolgákkal.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!