Sajátos politikusa a baloldalnak Manuel Valls. Tulajdonképpen belügyminiszteri kinevezése, azaz 2012 óta kilógott a francia Szocialista Pártból. Nem volt engedékeny a bevándorlókkal, bírálta a párhuzamos társadalmat kialakító muszlimokat, és a szociális demagógiától is távol tartotta magát. Meglepően kemény kézzel irányította a rendőrséget, olyannyira, hogy egy év után kiderült, több a rendőri túlkapás a baloldali Francois Hollande elnöksége alatt, mint korábban a konzervatív Nicolas Sarkozy idején.
A sérelmeket újra és újra átélni
Manuel Valls az interjú elején a Franciaországot ma leginkább foglalkoztató Traoré-üggyel foglalkozik. Úgy látja, hogy bizonyos köröknek az az érdeke, hogy a sérelmeket újra és újra, folyamatosan átéljék a francia emberek.
A párizsi tüntetéseket szervezők mindenáron párhuzamot akarnak vonni azzal, ami az Egyesült Államokban és Franciaországban történt. George Floyd megvetendő meggyilkolása és a francia helyzettel való összehasonlítása Valls szerint elfogadhatatlan. Azt akarják elhitetni, hogy a rendőrség el akarja nyomni a kisebbségeket.
Ez az első alkalom, hogy ekkora visszhanggal és erővel akarják ránk kényszeríteni ezt a gondolatot. A köztársaság integritása és a demokratikus intézmények szempontjából ez egy rendkívül veszélyes folyamat, aminek ellen kell állni, és meg kell küzdeni ezekkel a mozgalmakkal”, mondja Manuel Valls.
Kérdésre válaszolva Manuel Valls világosan kifejti, hogy a „franciák óriási többsége szereti a rendőrséget. A rendőrség és a csendőrség a köztársaság tartóoszlopát képezik, ők a béke őrei. Nem szabad elfelejteni, hogy a franciák megtapsolták és „keblükre ölelték” a rendőrséget a 2015-ös iszlamista merényletsorozatot követően. Arról lehet vitázni, folytatja Valls, hogy milyen módon állítható helyre a bizalom a külvárosi fiatalok egy része és a rendőrség között, de, teszi hozzá az egykori szocialista miniszterelnök, „az nem normális, hogy polgártársaink egy része azt állítja, fél a rendőrségtől (Valls Camélia Jordana migráns hátterű énekesnő nyilatkozatára utal, amelyben az énekesnő arról beszél, hogy „fél a rendőrségtől”, és hogy a rendőrség lemészárolja a reggeli munkába siető embereket”.
A francia társadalom atomjaira esett szét
Valls meglehetősen borúlátó és pesszimista leírást ad a francia társadalomról. Szerinte „fel kellene hagyni ezzel az undorító, faji alapokon történő számolgatással. A szociális, politikai és morális válságnak köszönhetően
Franciaországban gyakorlatilag szétestek az intézmények, a külvárosokban a (klasszikus) kommunista párt eltűnt, az egyház elvesztette befolyását, a társadalom atomjaira esett szét.
