Durvul a kampány, Lukasenka szerint új Majdant akadályoztak meg

Felpörögtek az események Belaruszban másfél hónappal az elnökválasztás előtt: a legesélyesebb elnökjelölteket őrizetbe vették, az elmúlt hetekben szinte folyamatossá váló utcai tüntetéseket pedig a hatóságok erővel oszlatják. Aljakszandr Lukasenka szerint azonban újabb Majdant akadályoztak meg.

Közel háromszáz embert tartóztatott le a rendőrség Belaruszban a pénteki és szombati tüntetések során. A demonstrálók azután vonultak az utcákra, hogy az elnökválasztási verseny egyik legnépszerűbb jelöltjét, Viktor Babarikót és fiát őrizetbe vették a hatóságok. Babariko 2000 és 2020 májusa között az orosz Gazpromhoz tartozó Belgazprombank vezetője volt. Programja a demokratikus átalakulást és a hatalmi ágak szétválasztását célozta meg. Június elején a rendőrség házkutatásokat tartott a Belgazprombank székhelyén, Babariko több korábbi munkatársát letartóztatták, maga az elnökjelölt és harmincéves fia, Eduárd pedig a hét elején kerültek a belarusz állambiztonsági szervének, a KGB-nek a börtönébe. A vád adóelkerülés, amit Babariko elutasít, és politikai akciónak nevezte a letartóztatását.

Belaruszban augusztus 9-én rendezik meg az elnökválasztásokat. A 65 éves Aljakszandr Lukasenka, aki 1994 óta, annak első elnökeként vezeti az országot, hatodszorra is nekifut a megméretésnek. Lukasenka az országban tapasztalható elégedetlenséget és a mindennapossá váló tüntetéseket az ukrajnai Majdanhoz hasonlította, és külső szereplőket sejt a zavargások mögött. – Figyelve az elmúlt napok történéseit az országban, azt látom, hogy lendületbe jöttek bizonyos erők, amelyek izmozni kezdtek, ingataggá próbálják tenni a helyzetet az országban. Sikerült megtenni néhány megelőző lépést, és meghiúsítani az átfogó tervet a fehéroroszországi helyzet megingatására – ez nem vicc és nem félelemkeltés –, az ország eljuttatását valamiféle Majdanhoz – utalt a belarusz elnök pénteken a 2013–14-es kijevi tüntetések leggyakoribb helyszínére. Az államfő nem bocsátkozott részletekbe, de megjegyezte, hogy nemcsak az országban lévő bábokról sikerült lerántani az álarcot, hanem azokról a bábmesterekről is, akik rángatják őket. – Most Nyugaton és Keleten egyaránt minden politikai érdek Belaruszra összpontosul – mondta Lukasenka.

Az idei elnökválasztás azért ígérkezik kockázatosnak Lukasenka számára, mert erősen megcsappant a népszerűsége. Hozzá kell tenni: Belaruszban nincs hivatalos közvélemény-kutatás, a felméréseket különböző civil szervezetek és sajtótermékek végzik. Ezek szerint Lukasenka mindössze egy számjegyű eredményt ér el, míg Babariko a szavazatok több mint felét szerezheti meg. Lukasenka bírálói azt vetik az elnök szemére, hogy a gazdaság gyengélkedése és a munkanélküliség növekedése mellett a koronavírus-járvány elleni védekezés sem volt kielégítő. Belarusz volt az egyetlen európai ország, amely a járvány idején nem vezetett be szigorú korlátozó intézkedéseket, a tömegrendezvényeket és a sporteseményeket is megtartották.

Az elmúlt hetekben öt elnökjelölt lépett ki a választási versenyből a hatóságok nyomására hivatkozva. Az indulóknak százezer aláírást kellett összegyűjteni péntekig, ezt – a jelenlegi elnökkel együtt – hatan tudták teljesíteni. A két legesélyesebb rendszerellenes jelölt még mindig versenyben van, ám mindketten börtönben ülnek. Viktor Babariko mellett elemzők szerint Szergej Tihanovszkijnak lenne a legnagyobb esélye megszorongatni Lukasenkát a választásokon, csakhogy május óta ő is őrizetben van. Babarikóhoz hasonlóan Tihanovszkij is most először lépett be a politikába, ismertségét többmilliós nézettséget produkáló videós bloggerként építette fel. Mivel letartóztatása miatt fizikailag nem tudta beadni az elnökjelöltséghez szükséges nyomtatványokat, a választáson végül a felesége, Szvetlana Tihanovszkaja indul. Az elmúlt időszakban Tihanovszkaja többször jelezte, hogy fontolgatja a visszalépést, mert fenyegetéseket kapott: ha letartóztatják, kiskorú gyermekeik felügyeletét átveszi az állam.

A belarusz hatóságok lépéseit az Európai Unió, illetve a minszki amerikai és a brit nagykövetség is elítélte. – A békés tüntetők, újságírók és ellenzéki aktivisták letartóztatása Belaruszban sérti a szólásszabadságot és a gyülekezés szabadságát, és azonnal véget kell neki vetni – közölte Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője szombaton. Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet 1995 óta még egyetlenegy választást sem minősített szabadnak és tisztességesnek Belaruszban.