Elemzők szerint Peking a születésszabályozás segítségével asszimilálná az ujgurokat

Peking az elmúlt években több száz millió dollárt költött születésszabályozásra a zömében muszlimok lakta Hszincsiang–Ujgur Autonóm Területen – mutat rá az AP hírügynökség hétfőn, egyebek közt Adrian Zenz sinológus elemzésére hivatkozva. A Kína kisebbségeinek kutatására szakosodott Zenz leszögezi: a nem ritkán erőszakkal végrehajtott, születésszabályozást célzó rendelkezések Peking asszimilációs politikáját szolgálják.

Kushan ipari parkban működő büntetésvégrehatjási-intézet szögesdróttal védett kerítése a nyugat-kínai Hszincsiang régióban fekvõ Artuxban. Többek között ebbe az artuxi intézetbe zárják azokat, akiknek túl sok gyereke van. Fotó: Ng Han-kuan Forrás: MTI/AP

Adrian Zenz adatai szerint míg 2014-ben kicsivel több mint kétszázezer méhen belüli fogamzásgátló eszköz fogyott a zömében muszlimok lakta Hszincsiang–Ujgur Autonóm Területen, ez a szám 2018-ra csaknem 330 ezerre emelkedett. Ugyanekkor Kína más részein nőtt a méhen belüli fogamzásgátlók eltávolítása. Külföldi szakértők rámutatnak arra, hogy az ujgurok lakta Hotanban és Kasgarban 2015 és 2018 között hatvan százalékkal esett a születésszám. Míg Kínában a csökkenés 4,2 százalék, a Hszincsiang–Ujgur Autonóm Területen csak 2018-ban 24 százalékot zuhant.

Ha a szándék talán nem is az ujgur kisebbség teljes megsemmisítése, a rendelkezések meggyengítik az ujgurokat, így az asszimilációjuk is könnyebbé válik

– mutat rá Darren Byler, a Coloradói Egyetem ujgurokkal foglalkozó szakértője.

Joanne Smith Finley, a New Castle-i egyetem munkatársa népirtásnak nevezi a kínai kormány politikáját. – Nem azonnali népirtás, nem egy helyen, egy adott időben lezajló tömeggyilkosság, hanem lassú, fájdalmas, félelmetes népirtás – fogalmaz.

Az AP hírügynökség által idézett elemzések arról is beszámolnak, hogy a 2017-ben kezdődött szigorítások során többször előfordult, hogy rendőrök járták a térség településeit házról házra, terhes nők után kutatva, a helyi tisztségviselők pedig jutalmat ajánlottak fel azoknak, akik be nem jelentett szülésekről adnak hírt. Több esetben erőszakkal vetettek alá nőket nőgyógyászati vizsgálatoknak. „Mindenkit ellenőrizzenek, akit csak kell – áll egy 2018-as, a térségre vonatkozó utasításban. – Találják meg azokat, akik megszegik a rendelkezéseket, és bánjanak el velük!”

Kushan ipari parkban működő büntetésvégrehatjási-intézet szögesdróttal védett kerítése a nyugat-kínai Hszincsiang régióban fekvõ Artuxban. Többek között ebbe az artuxi intézetbe zárják azokat, akiknek túl sok gyereke van.
Fotó: MTI/AP

Peking az ezzel kapcsolatos vádakra többször úgy reagált, hogy mindössze egyforma lehetőséget szeretne biztosítani Kína összes nemzetiségének a gyerekvállalásra, rámutatva arra, hogy az 1979 és 2015 között érvényben lévő egykepolitika sokkal szigorúbb volt a többségi han kínaiakkal, mint a kisebbségekkel. A szabályozások értelmében míg korábban a han kínaiak csak egy gyereket vállalhattak, a kisebbségek kettőt, vidéki térségekben pedig akár hármat is.

Hszi Csin-ping kínai elnök 2014-ben, hszincsiangi látogatását követően leszögezte: ideje az „egyenlő családtervezésnek”. Peking többször felhívta a figyelmet arra is, hogy az ujgur területekre jellemző szegénység és túlnépesedés a vallási radikalizmus veszélyét hordozza magában. A kínai kormány ujgurokkal kapcsolatos intézkedéseit több kormány, egyebek közt az Egyesült Államok is bírálta. Jogvédő szervezetek szerint Kína tömegével zárta átnevelő táborokba az ujgur közösség tagjait. Kína ezt tagadja, és azt állítja, hogy a táborokban szakképzés folyt.