Európa nem csak szavakban támadja Kínát

Új jogosítványokkal felvértezve korlátozná a kínai tőke beáramlását az Európai Bizottság. A tegnap kiszivárgott dokumentum napokkal azt követően készült el, hogy a múlt héten tartott EU–Kína csúcstalálkozón uniós vezetők kibertámadásokkal, dezinformációs kampányokkal vádolták meg Kínát – ezeknek a valóságtartalmáról azonban keveset árultak el kérdésünkre Brüsszelben.

Medical staff, wearing protective suits and face masks, work at the intensive care unit for coronavirus disease (COVID-19) patients at Ambroise Pare clinic in Neuilly-sur-Seine near Paris, as the spread of the coronavirus disease continues in France, April 1, 2020. REUTERS/Benoit Tessier TPX IMAGES OF THE DAY - RC2OVF95AJXN Fotó: Benoit Tessier

Továbbra sem tudni, mely európai kórházak ellen indított kibertámadásokat Kína, ahogyan azt sem, mi lehetett a szándéka az állítólagos akcióval. Lapunk az egy héttel ezelőtti, EU–Kína csúcstalálkozót követően fordult az Európai Bizottsághoz az eseményt követő sajtótájékoztatón elhangzottakkal kapcsolatban. Ursula von der Leyen, a bizottság elnöke ugyanis több kényes témát is említett, így Hongkong autonómiájának kérdését, a kínai ujgur (muszlim) kisebbség elnyomását és a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos esetleges mulasztásokat. Majd újságírói kérdésre közölte: Kína uniós informatikai rendszerek, illetve kórházak ellen indított kibertámadásokat a koronavírus-járvány idején. Ezzel kapcsolatos kérdésünkre azonban a bizottság utóbb csak annyit közölt, biztonsági incidensekről nem adnak bővebb tájékoztatást. De figyelmünkbe ajánlották Josep Borrell kül- és biztonságpolitikai főképviselő áprilisi nyilatkozatát; a bizottsági alelnök szerint a járvány során több fronton is támadták az EU-t a kibertérben. – Jelentős adathalász-, illetve rosszindulatú szoftvereket (malware-eket) terjesztő próbálkozásokat, pásztázási tevékenységeket és elosztott szolgálatmegtagadási (DDoS) támadásokat figyeltünk meg – fogalmazott Borrell Kína említése nélkül.

Fotó: MTI/EPA/AFP pool/John Thys

Von der Leyen arról is beszélt: Kína dezinformációs kampányokkal igyekszik befolyásolni az uniós közvéleményt. Erre is rákérdeztünk Brüsszelben, azt firtatva, pontosan milyen csatornákon, milyen álhíreket terjeszt Peking Európában. Válaszul az Európai Külügyi Szolgálat májusi jelentését kaptuk meg, amely Kína és Oroszország a járvány idején alkalmazott kommunikációját elemzi. Ahogyan azt lapunk is megírta, a járvány eredetéről elterjedt olyan összeesküvés-elmélet is, amely szerint a vírust amerikai katonák vitték Kínába egy tavalyi sportesemény során; ezt a Twitter mikroblogon a pekingi külügyminisztérium egy magas beosztású diplomatája is meglebegtette. Az uniós külügyi szolgálat Kínára vonatkozó része nagyrészt ezt az esetet dolgozza fel. A kínai sajtó nem foglalkozott az üggyel. De egy lapunknak nyilatkozó pekingi illetékes elmondta: meglepőnek találták Von der Leyen mostani nyilatkozatát. – Idegesnek tűnt, ami érthető, hiszen új a pozíciójában – mondta diplomáciai forrásunk a fél éve hivatalba lépett bizottsági elnökről. Szerinte Von der Leyen tárgyalási stratégiája észszerű: keményen indított, hogy a későbbiekben legyen miből engednie. De a konfrontatív stílus nem csak a kommunikációban jelenik meg. Vasárnap a Politico brüsszeli hírportál arról írt, egy új javaslatcsomag kiterjesztené a bizottság jogosítványait az EU-n kívülről érkező vállalatok korlátozására. Brüsszel büntetést szabhatna ki, felvásárlást tilthatna meg, illetve kitilthatna cégeket a közbeszerzésekből. A Politico az erről szóló dokumentum birtokában azt írja: noha a szöveg nem nevesíti Kínát, az új jogszabály célja nyilvánvalóan az onnan érkező tőke és befolyás korlátozása.