Felszámolták a szólásszabadságot az Egyesült Államokban

A szólásszabadság megszűnt létezni az Egyesült Államokban a tüntetések közepette. Egy közgazdászprofesszort például azért akarnak eltávolítani szerkesztői pozíciójából egy lapnál, mert ki merte fejezni a véleményét az interneten a rendőrségről. A professzor csak annak adott hangot, hogy nem támogatja a rombolást és az anarchiát, a következmény pedig boszorkányüldözés lett – írja a V4NA Hírügynökség.

Washington, 2019. szeptember 19. Az amerikai fõváros felújított Washington-emlékmûve a megnyitóünnepségén 2019. szeptember 19-én. Az emlékmû 2016 augusztusa óta volt bezárva. MTI/EPA/Erik S. Lesser Fotó: Erik S. Lesser

A liberális tömeg felszámolta a szólásszabadságot az Egyesült Államokban. Az eddig sem volt példa nélküli, hogy valakit a személyes véleménye miatt kezdtek ki az interneten, ez a gyakorlat azonban mára félelmetes méreteket öltött, és nem egy esetről számoltak be most, a Black Lives Matter (BLM) tüntetések közepette is. A szólásszabadság a tengerentúlon egyre inkább megszűnőben van, és már bárkit keresztre feszíthetnek, ha nem egyezik a véleménye a liberális elvekkel.

A legfrissebb ügyben a chicagói egyetem közgazdászprofesszora, Harald Uhlig érintett, aki a közösségi oldalán fejezte ki véleményét a rendőrség támogatásának megvonásáról. Ezt azonban saját érdekében lehet, hogy nem kellett volna, a következmények ugyanis rendkívül súlyosak lettek.

Too bad, but #blacklivesmatter per its core organization @Blklivesmatter just torpedoed itself, with its full-fledged support of #defundthepolice : „We call for a national defunding of police.” Suuuure. They knew this is non-starter, and tried a sensible Orwell 1984 of saying,

— Harald Uhlig (@haralduhlig) June 9, 2020

Uhlig arról írt posztot, hogy egyáltalán nem helyesli a támogatás megvonását a rendőrségtől, ami mellett mostanában egyre többen szólalnak fel. Ugyanakkor a reformokat azért támogatná a rendőrség soraiban, egyszerűen csak a szélsőséges, radikális gondolatokat utasítja el.

oh, it just means funding schools (who isn't in favor of that?!?).But no, the so-called „activists” did not want that. Back to truly „defunding” thus, according to their website. Sigh. #GeorgeFloyd and his family really didn't deserve being taken advantage of by flat-earthers

— Harald Uhlig (@haralduhlig) June 9, 2020

Ezzel egyébként nincs egyedül, mert a YouGov felmérése szerint az amerikai embereknek csupán a 16 százaléka támogatja azt, hogy vonják meg a pénzt a rendőrségtől, 65 százalékuk ellenzi ezt.

A professzor azonban valószínűleg nem sejtette, mekkora vihart okoz a posztjával. Justin Wolfers, a The New York Times munkatársa például megpróbálta hitelteleníteni Uhligot a Twitteren, ahol a közgazdásznak a Journal of Political Economynál betöltött szerkesztői pozícióját is firtatta.

I'm no fan of twitter pile-ons, or call-out culture. A single tweet won't get me upset. But reading through @haralduhlig's public writing reveals a pattern that's a bit too revealing.

— Justin Wolfers (@JustinWolfers) June 9, 2020

Szintén a The New York Times munkatársa, Paul Krugman pedig azt hozta elő, hogy Uhlig maga is egy kiváltságos fehér ember, ezért nem tud foglalkozni a kevésbé szerencsések problémáival.

Editor of the Journal of Political Economy, a powerful gatekeeper in the profession. And yet another privileged white man who evidently can't control his urge to belittle the concerns of those less fortunate. https://t.co/H1gUa89p9o

— Paul Krugman (@paulkrugman) June 9, 2020

Nem tétlenkedtek sokáig a Berkeley Egyetemen sem, ahol egy professzor, Max Aufhammer petíciót indított Harald Uhlig lemondatására.

I am calling for the resignation of Harald Uhlig (@haralduhlig) as the editor of the Journal of Political Economy. If you would like to add your name to this call, it is posted at https://t.co/FWnGgPvUiz. It will be delivered by end of day 6/10 (tomorrow).

— Max Auffhammer (@auffhammer) June 9, 2020

Uhlig nem az első tanár, akit megpróbálnak ellehetetleníteni – most a BLM mozgalom mögé bújva. Hasonlóan járt Gordon Klein is, a Kaliforniai Egyetem (UCLA) egyébként fehér bőrű professzora is. Az ő bűne az volt, hogy amikor a BLM-tüntetések miatt különleges bánásmódot kért egy diák az óráján, ő nem adta meg azt neki. Emiatt az egyetem elvette a professzortól az óráit és fel is függesztették, a diákok pedig egy petíciót indítottak a kirúgására.

A nem eléggé liberális felfogás miatt való elbocsátás pedig begyűrűzött a University of Albertába is, ahol egy antropológusprofesszort azért rúgott ki az egyetem, mert genderkritikus és feminista megszólalásai voltak. A diákok arra panaszkodtak, hogy Kathleen Lowery a megszólalásaival nem teremtett biztonságos környezetet számukra, az intézmény pedig végső soron úgy látta, hogy jobb lesz mindenkinek a professzor nélkül.

A néhány példából már tökéletesen látszik, milyen irányba haladnak az egyetemek az Egyesült Államokban, ahol nemcsak a szólásszabadságot számolják fel, de a diákok „bemondásra” már bárkit ki tudnak rúgatni, akivel nem értenek egyet. Azt pedig talán elképzelni sem lehet, hány olyan eset van még, amiről be sem számol a sajtó.