Egy már meglévő társadalmi feszültséget robbantott be az Egyesült Államokból induló Black Lives Matter (A fekete életek számítanak, BLM) mozgalom Franciaországban – mondta a Magyar Nemzetnek Almássy Ferenc (kis képünkön), aki szerint a koronavírus-járvány miatt az elmúlt hónapokban bevezetett intézkedések megágyaztak a szélsőséges indulatoknak.
A közép-európai országok eseményeit és perspektíváját a Nyugat számára emészthetővé tenni hivatott, francia nyelvű Visegrad Post főszerkesztője emlékeztet: Magyarországgal ellentétben Franciaországban nem kijárási korlátozások, hanem annál jóval szigorúbb kijárási tilalom volt érvényben három hónapon át. – Abszurd és erőszakos politikát vezettek be Franciaországban. Nem egyszeri eset volt, hogy a kijárási tilalom ideje alatt a tengerparton vagy az erdőben egyedül sétáló francia állampolgárokat helikopterekkel vagy motorokkal „vadászták le” – mondja a magyar származású, de Franciaországban felnőtt újságíró.
Almássy úgy fogalmazott: egyfajta társadalmi pszichózis alakult ki, miközben párhuzamosan folyamatosak voltak a zavargások több olyan külvárosi negyedben is, ahol nulla százalék körüli az európai származásúak aránya. – Sorban büntették az embereket a kijárási tilalom megszegése miatt; több jogász már az intézkedések alkotmányellenessége miatt tiltakozott. Miközben azonban repedezett a francia jogállamiság az állampolgári jogok helyzete miatt, a hatóságok szemrebbenés nélkül tolerálták a bevándorlók lakta negyedekben zajló őrületet – fűzte hozzá.
Már népességcseréről beszélünk
Rámutatott: esetükben nem migránsokról van szó, legalábbis abban az értelemben nem, hogy ezek az emberek nem az elmúlt évek menekülthullámaival érkeztek. – Második, harmadik vagy akár negyedik generációs bevándorlók ők, ami arra is rávilágít, mennyivel mélyebb a gond, mint amire a mostani migráció körüli társadalmi diskurzus következtetni enged – így Almássy, aki emlékeztet: a Párizst is magában foglaló, vele azonos nevű 12 milliós megyében 2017-ben az újszülöttek 75 százaléka nem európai származású volt. – Mindenki gondolja át, ezek a számok mit jelentenek majd húsz év múlva, amikor már a nagykorú szavazópolgárokról beszélünk. Itt már nem érdemes asszimilációról, integrációról vagy rasszizmusról beszélni. Vitathatatlanul népességcseréről van szó, a folyamat békés kimenetelére pedig semmi esély – mondta.