II. Lipót királyon töltik ki a haragjukat

Az elmúlt napokban több műalkotás vált az erőszakba hajló tüntetések áldozatává.

Az egykori uralkodó összefirkált szobra Brüsszelben Fotó: Francois Lenoir Forrás: Reuters

– Több embert ölt meg, mint Hitler, a szobrai mégis itt vannak. Remélem, az összes II. Lipóttól megszabadulunk – adott hangot örömének Laura Uwinema a Deutsche Welle német híroldalnak nyilatkozva. Az afrikai Ruandából menekültként érkezett, Antwerpenben élő asszony szerint a gyarmatosítás és az elnyomás szimbólumainak nincs helyük Belgiumban, márpedig az 1865 és 1909 között uralkodó II. Lipót király köztéri szobrai éppenséggel ezeket testesítik meg. Az egykori uralkodó történelmi szerepéről nem először vitatkoznak a Benelux államban, de az Egyesült Államokból elindult és Nyugat-Európára átterjedt tüntetéshullám nyomán újra felerősödtek azok a hangok, amelyek szerint a királyról készült alkotásokat el kell távolítani, a történelemoktatás során pedig nagyobb hangsúlyt kell helyezni arra a korszakra, amikor Belgium gyarmattartó állam volt.

Az elmúlt napokban több műalkotás vált az erőszakba hajló tüntetések áldozatává. A szóban forgó antwerpeni szobrot vörös festékkel locsolták le, majd felgyújtották. A korábbi uralkodó Gentben található mellszobrát szintén vörös festékkel öntötték le. Brüsszel egyik elővárosában, Auderghemben ledöntötték II. Lipót szobrát, és vörös festékkel öntötték le az 1993-ig uralkodott I. Baldvin király mellszobrát Brüsszel belvárosában.

Koen Palinckx, Antwerpen Ekeren nevű kerületének polgármestere szerint túl messzire mentek a tüntetők, a szobrot a restaurálása után vissza kell tenni a helyére. Mint a Deutsche Wellének elmondta, az említett alkotást két évvel ezelőtt felirattal látták el, amely kontextusba helyezi az uralkodó tetteit. – A történelmet nem lehet kitörölni az emlékezetből – kárhoztatta a polgármester a szobrok eltávolításáért kampányolókat.

Az egykori uralkodó összefirkált szobra Brüsszelben
Fotó: Reuters

– A Kongói Szabadállamban a II. Lipót által működtetett rendszer a kizsákmányolásra épült – mondta a ­Euronews hírtelevíziónak Gillian Mathys, a genti egyetem történésze. Maga Lipót sosem járt Kongóban, amely 1885-től ­1908-ig nem Belgium gyarmata, hanem saját birtoka volt. Az államban kényszermunkára kötelezték a bennszülötteket, kiaknázták az ásványkincsekben gazdag földeket, a lázadásokat kegyetlen módon megtorolták, becslések szerint tízmillió emberrel végeztek.

– II. Lipót nem árthatott a kongóiak­nak, hiszen sosem járt az országban. Noha sokan dolgoztak az egykori királynak Belgiumban és a kongói területeken is, akikkel szemben visszaéléseket követtek el, az nem jelenti, hogy II. Lipót kegyetlen lett volna – mondta a napokban Lóránt herceg, a jelenlegi belga uralkodó, Fülöp öccse. Nem osztja álláspontját az amerikai tüntetéseket kezdeményező Black Lives Matter belga testvérhálózata, amely a szobrok eltávolítását követeli. Változást sürget Catherine Moureaux, Brüsszel Molenbeek nevű negyedének polgármestere is, aki lakossági konzultációt indítana azzal a céllal, hogy átnevezzék a kerületen átvezető, több városrészt is érintő, II. Lipótról elnevezett körutat.