Itt leszünk a következő száz évben is!

Szlovákiában jelenleg rendeződni látszik a szlovák–magyar viszony . A hatalom nem támad, keresi az együttműködést. A száz év politikai, kulturális, gazdasági és lélektani hadviselését megélő mintegy 450 ezres, gyorsan fogyó felvidéki magyar közösség ennek ellenére emlékezni kíván Magyarország megcsonkításának századik évfordulójára. A lerombolt, akár Trianonra utaló emlékhelyek és műemlékek helyett idén újakat építenek és avatnak fel, hogy ne merüljön feledésbe a történelmi múlt.

Orosz Örs a felvidéki településekről összegyűjtött földdel Forrás: Beke Beáta

Idén Felvidék-szerte számos megemlékezés tartanak Trianon századik évfordulója alkalmából. A magyar református és evangélikus templomokban 16 óra 32 perckor megszólalnak a harangok, este kigyúlnak a nemzeti összetartozást jelképező tüzek. Készül az összetartozás zászlója is Palócföldön, és Száz év halál – Hazát hív a harangszó címmel Mihályi Molnár László szepsi író, költő tanulmánykötete és versösszeállítása is megjelenik. A szerző szerint a mű időszerűsége, hogy a száz éve szétszakított magyarság hányattatásáról és a felvidékiek reményeiről szól.

– Számomra Trianon évfordulója gyásznap, amely arra figyelmeztet és ösztönöz, hogy a Magyarországról és a magyar népről hirdetett hazugságokat meg kell cáfolni, a dokumentálható igazságot a világ elé tárni, és mint minden lopott holmi esetében – bár a tolvajok elutasítják az eredetvizsgálatot, mert rettegnek a leleplezéstől –, felül kell vizsgálni a trianoni döntéseket, meg kell kezdeni a jogorvoslatot. Az első lépésben a ködösítés helyett tisztánlátást, a hallgatás helyett a világ nyilvánosságát kell választanunk – nyilatkozta az évfordulóról megkeresésünkre Mihályi Molnár László.

Június 4-én saját dallal debütál a három közismert felvidéki énekesből – Vadkerti Imre, Kovács Koppány és Derzsi György – álló Három Királyok Produkció. A Jöjjön a fény című dal és videóklip – amelyben Kassától Somorjáig azon felvidéki helyszínek jelennek meg, amelyek meghatározók a felvidéki magyarság szempontjából – a nemzeti összetartozás napján egy emlékműsorban a Ma7.sk hírportálon lesz megtekinthető. Új emlékművet avatnak a gyásznap évfordulóján Ekecs községben, és Trianon 100-emlékkeresztet állítanak Nagyszarván.

Orosz Örs a felvidéki településekről összegyűjtött földdel
Fotó: Beke Beáta

Gombaszögön, a felvidéki ifjúság szakrális találkozóhelyén pedig elkészült az a speciális, hermetikusan záródó, rozsdamentes acélkapszula, amelybe május 31-én belehelyezték a felvidéki magyar közösség összetartozását és élni akarását megtestesítő szlovákiai magyar településekről összegyűlt földet. A lezárt kapszulát a Selmecbányáról megmentett honvédszobor talapzatának magjába helyezték, és ráemelték a kőtömböket, így zárva el az időkapszulát az utókornak. A kazettára rágravíroztatták az összes település nevét, és az utókornak intézett levelek egy dossziéban kerültek a tartályba. Az összeöntött földet egy vászonzsákba helyezték, a rengeteg apró községi emléktárgy, fénykép pedig a kapszula felső harmadában, a zsák felett kapott helyet.

– A centenárium mellett a mai felvidéki fiatalság sem mehet el szó nélkül, sőt kiemelten fontos megemlékeznünk erről a magyar nemzetet ért sorscsapásról. Mindazonáltal ez egy olyan pillanat, amikor szimbolikus jelentősége van annak, hogy ne visszafelé tekintsünk, mert aki mindig visszafelé néz, az hátat fordít a jövőnek. Mi pedig épp azért küzdünk, hogy közösségünknek legyen jövője – mondta lapunknak Orosz Örs, a gombaszögi nyári tábor főszervezője. Hozzátette: ezzel a kezdeményezéssel azt üzenik, hogy nemzetrészünk a nehézségek és veszteségek ellenére boldogult és a szülőföldjén megmaradt magyarnak száz év múltán is. – Élni akar, jövőt tervez és itt lesz az elkövetkező évszázadban is! Másrészt szerettük volna egy kicsit összekovácsolni társadalmunkat, ami, úgy érzem, sikerült is, hiszen felhívásunkra néhány hét alatt több mint 1100 marék föld gyűlt össze hatszáz felvidéki magyarlakta községből – tudtuk meg Orosz Örstől.

Jó kezdet

Mindenképpen gesztusértékűnek kell tekintenünk ezt a találkozót, de azt is figyelembe kell venni, hogy az egymás közötti viszony kérdésében több évtizedes lemaradást kell behoznia a szlovák, illetve a felvidéki magyar politika képviselőinek – mondta tegnap a Ma7 felvidéki magyar hírportálnak Őry Péter, a felvidéki Magyar Közösség Pártja ügyvezető testületének elnöke, arra reagálva, hogy kedd este Igor Matovič szlovák miniszterelnök mintegy száz felvidéki magyar közéleti személyiségnek adott fogadást. A március végén hivatalba lépett Matovič gesztusa nagy vissz­hangot váltott ki, ugyanis a két nappal a tria­noni békediktátum aláírásának századik évfordulója előtt tartott eseményen nemcsak a magyar sorstragédiáról emlékeztek meg Pozsonyban, hanem a nemzeti összetartozás napjáról is. – A tegnapi találkozóra egy jó kezdetként kell tekinteni, és innen sok munkával talán el lehet érni a normális viszonyt. De ehhez mindenképp egyeztetésekre lesz szükség a pártok, a politika szereplői között – közölte Őry Péter. (MN)