Immár a statisztikák is alátámasztják, hogy az országban azóta sem mérséklődött a rasszizmus, sőt jelentősen erősödött. A szövetségi Diszkriminációellenes Ügynökség (ADS) jelentése szerint tavaly csaknem tíz százalékkal, 1176-ra emelkedett a bejelentett rasszista cselekmények száma, ami az ügynökség által kezelt összes eset 33 százaléka. Ez az eddigi legnagyobb arány, de 2016-ban is 25 százalék volt, azóta pedig emelkedést mutat a tendencia. 2015-ben még 545 esetet jelentettek. Bernhard Franke, az ADS vezetője szerint a probléma már régóta jelen van, s az ország jogrendszere nem ad megfelelő támogatást a jelenség kezelésére, ami komoly következményekkel járhat, ugyanis veszélyezteti a társadalmi kohéziót. A tanulmány előszavában Franke kiemeli, 2019 különösen fájdalmas év volt a bizonyos csoportok elleni erőszakos támadásokban, s példaként említi a bevándorlók érdekében kampányoló kereszténydemokrata politikus, Walter Lübcke egy évvel ezelőtti meggyilkolását, illetve a hallei zsinagóga elleni, tavaly októberi terrortámadást. Ebben két ember veszítette életét, 68-an közvetlen életveszélybe kerültek. A kisebb incidensek mindennaposnak számítanak. Egy bevásárlóközpont vásárlója becsmérlően beszélt egy fekete bőrű alkalmazottról, az iskolákban a bőrszínük miatt inzultálják a tanulókat, a tanárok pedig nem tesznek ellene semmit – emlegeti fel a tanulmány. A munkahelyükön is sokszor sértő megjegyzésekkel illetik a külföldi eredetű, akár magasan képzett munkatársakat. Az erőszak, a gyűlölet és az agitáció csak a jéghegy csúcsai a rasszista megnyilvánulásoknak a tanulmány szerint. A megkülönböztetés tetten érhető a hirdetésekben is: lakást sokan nem szívesen adnak ki külföldi bérlőnek; egy felmérés válaszadóinak 41 százaléka erős fenntartásokkal viseltetik a migránsok iránt. Arra is van példa, hogy a diszkó biztonsági őre nem engedi be a színesbőrűeket, bajkeverőnek minősítve őket.
