36°C Ulrik 2022. július 4. 
Szövetségi támogatást kért Minneapolis újjáépítéséhez a város polgármestere. Jacob Frey a két hete kirobbant zavargásokban bekövetkezett károkkal kapcsolatban a Star Tribune helyi lapnak úgy fogalmazott: legalább 55 millió dollárra lehet becsülni az eddigi károk értékét, ez az összeg azonban várhatóan még nagyobb lesz.
– Minneapolisnak állami és szövetségi támogatásra van szüksége ahhoz, hogy újjáépítse a George Floyd halálát követő zavargások során megrongálódott infrastruktúrát – magyarázta a polgármester. Egy másik interjúban arról beszélt: több tíz, de akár százmillió dollárra is becsülhető az a kár, ami a zavargások és a fosztogatások után a középnyugati nagyvárosban és a környező településeken keletkezett. – Mindent meg fogunk tenni annak érdekében, hogy felépüljünk az egymás után érkező válságokból: a koronavírustól George Floyd haláláig, illetve a fosztogatásokig – fogalmazott Frey.
George Floyd halála óta épületeket gyújtottak fel, üzleteket fosztottak ki és rendőrautók ablakait törték be az utcára vonuló tüntetők. Az elmúlt két hétben a hatóságok többször is összecsaptak a demonstrálókkal, egy embert pedig le is lőttek a minneapolisi lázadásokban, a zavargások azonban messze túlmutatnak Minnesota állam határain. Amerikában eddig legkevesebb 13 ember vesztette életét, és több ezren sérültek meg. A halálesetek körülményeit még minden esetben vizsgálják, az anarchikus állapotok miatt ugyanis nehéz pontos következtetéseket levonni.
A kifosztott üzletek tulajdonosai a helyi közösségek segítségével próbálják eltüntetni a fosztogatók által hátrahagyott károkat és törmelékeket. Szerte az Egyesült Államokban egyre nagyobb az aggodalom, hogy az elmúlt két hétben keletkezett gazdasági károk hosszú ideig meghatározhatják a városok életét. Sok vállalkozást ugyanis már a koronavírus miatti korlátozások is a fizetésképtelenség felé sodortak, az emberek felélték tartalékaikat, a fosztogatások pedig a megszokott élethez való visszatérés maradék reményét is felégették.
A Breitbart jobboldali hírportál beszámolója szerint országszerte önkéntes csoportok szerveződtek a radikális baloldali Antifa mozgalom által hátrahagyott károk helyreállítására. Donald Trump elnök és William Barr igazságügyminiszter is a szélsőbaloldalt, az anarchistákat okolta az elszabadult erőszakért. A hét végén több amerikai nagyvárosban is kisebb csoportok álltak össze, hogy lemossák a vandálok által a közterületekre és a helyi üzletek falaira, ablakaira festett graffitiket. Általánosságban azonban az elmúlt két hétben a radikális csoportok által hátrahagyott anyagi károk egyelőre felbecsülhetetlenek.
Lemondásra kényszerült szombaton Stan Wischnowski, a Philadelphia Inquirer főszerkesztője egy vitatott főcím miatt. A főszerkesztő Az épületek is számítanak címet adta egy cikknek, amelyben arról is szó esik: a részben a Black Lives Matter (A fekete életek számítanak) mozgalom szervezte tüntetéseken üzleteket gyújtottak fel és épületeket, műemlékeket is megrongáltak. A vitatott cím összecseng A fekete életek számítanak mozgalom elnevezésével, a szerkesztőség fekete munkatársai ezért tiltakozni kezdtek. A lapvezetés bocsánatot kért, a címet módosították, az 58 éves, Pulitzer-díjas Wischnowskinak, aki egyben a lapkiadó alelnöke is, le kellett mondania mindkét posztjáról. (MTI)
A Facebooknál lobbiznak TRUMP ELLEN
Aláírásgyűjtést kezdeményeztek a Facebook-alapító vezérigazgatója, Mark Zuckerberg alapítványának ösztöndíjas kutatói, azt kérve Zuckerbergtől, tartsa féken a gyűlöletkeltő bejegyzéseket, köztük Donald Trump amerikai elnök bejegyzéseit is. A több tucat aláíró úgy véli, hogy az elnök is hamis információkat és gyújtó hangú bejegyzéseket tesz közzé a közösségi médiában. A szombaton közzétett levél szorgalmazza, hogy Zuckerberg fontolja meg szigorúbb politika bevezetését; erre az aláírók szerint különösen szükség lenne e mostani, tüntetésekkel terhelt időszakban. Zuckerberg még pénteken, egy Facebook-bejegyzésben jelezte: a vállalat felülvizsgálja eddigi politikáját. (MTI)
