Új korszak veszi kezdetét az űrversenyben

Az Egyesült Államok vezetése az űrkutatás új korszakának nevezte, Oroszország visszafogottan reagált arra, hogy sikerrel zárult a NASA és a SpaceX történelmi rakétaindítása. A szombati kilövés után másnap délután a két amerikai űrhajós elérte a Nemzetközi Űrállomást a Crew Dragon űrhajón. Ezzel egy amerikai magánvállalat a dollárszázmilliárdokból működő állami űrügynökségek szintjére lépett. Az amerikai űrsiklóprogram kilenc évvel ezelőtti leállítása óta kizárólag az orosz Szojuz űrhajó volt képes asztronautákat szállítani az űrbe. Most véget érhet az orosz dominancia a kozmoszban.

Bendarzsevszkij Anton
2020. 06. 01. 15:07
Fotó: NASA/Bill Ingalls
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A NASA és a SpaceX történelmi rakétaindítása szombaton, közép-európai idő szerint 21.22-kor történt: az űrhajósok mintegy 19 órát töltöttek Föld körüli pályán a Crew Dragon űrhajón, és vasárnap délután csatlakoztak a Nemzetközi Űrállomás két orosz és egy amerikai asztronautából álló legénységéhez. A szombati starttal az amerikai magánvállalat, a SpaceX egy új szintre lépett: korábban a Nemzetközi Űrállomásra csak az orosz Szojuz űrhajók és az amerikai űrsiklók repültek, de az amerikai programot 2011-ben lezárta a NASA. Nem csoda, hogy a történelmi űrrepülés heves reakciókat váltott ki Oroszországban és győzelmi eufóriát az Egyesült Államokban.

– Közel négy évvel ezelőtt Donald Trump elnök elmondta Amerikának és az egész világnak: egy új évezred születése előtt állunk, készen arra, hogy megfejtsük az űr rejtélyeit – írta a fellövés utáni Twitter-üzenetében az amerikai alelnök, Mike Pence. – Az Egyesült Államok újra amerikai asztronautákat küld az űrbe, amerikai rakétákon, amerikai földről! Ez az űrben az amerikai vezetés új korszakának kezdete! – kommentálta a szombati eseményt Pence.

Az orosz űrügynökség, a Roszkoszmosz igyekezett kisebbíteni az esemény jelentőségét. – Nehéz megérteni azt a hisztériát, ami a Crew Dragon űrhajó sikeres fellövése után bontakozott ki – írta a Roszkoszmosz sajtóképviselője. – Annak, ami most történt, már rég meg kellett volna történnie. Most már nemcsak az oroszok képesek a Nemzetközi Űrállomásra repülni, hanem amerikaiak is. Ez remek! – tette hozzá Vlagyimir Usztyimenko.

A SpaceX által tervezett Crew Dragon űrhajónak több előnye is van a még a hatvanas években tervezett és ez idáig 132 űrrepülést megért orosz Szojuzzal szemben. A legfontosabb, hogy a Crew Dragon a visszatérés után újra felhasználható, a Szojuzt pedig leselejtezik. Ez majdnem negyvenszázalékos megtakarítást jelent – jelenleg 86 millió dollár egy-egy űrrepülés költsége Moszkvának. A SpaceX ezt 55 millióra tudta lefaragni. Ráadásul az új űrrepülőgépnek nagyobb az utastere is: a Szojuzban három űrhajósnak van hely, a Crew Dragon akár hét embert vihet fel az űrbe. Mindennek pedig igen nagy jelentősége van: mivel az elmúlt években a Roszkoszmosz volt az egyetlen vállalat, amely embereket volt képes az űrbe juttatni, minden megrendelés náluk landolt. A RIA hírügynökség számításai szerint 2006 és 2018 között az orosz űrügynökség több mint hárommilliárd dollárt keresett, nemcsak amerikai, de japán, európai és kanadai űrhajósok feljuttatásáért. Egy új, modernebb technológiákat használó és olcsóbb versenytárs megjelenése erősen veszélyezteti az elmúlt évtizedekben kialakult orosz dominanciát.

– A Crew Dragon fellövése teljesítményben egy szintre helyezi a SpaceX magánvállalatot a Roszkoszmosszal – mondta az Űrpolitikai Intézet vezetője, Ivan Mojszejev a RIA hírügynökségnek. – Elon Musk cégében hatezer ember dolgozik. A Roszkoszmoszban közel 240 ezer. Végeredményben Oroszország el fogja veszíteni az amerikai megrendeléseket, ami 300-500 millió dollárt jelentett – vélte Mojszejev.

A SpaceX sikeres indulása után a Twitteren összeszólalkozott a cég vezetője, Elon Musk és az orosz Roszkoszmosz igazgatója, Dmitrij Rogozin. Musk a sajtótájékoztatón visszaemlékezett Rogozin 2014-es élcelődésére: az orosz űripar elleni amerikai szankciók bevezetése után Rogozin javasolta Washingtonnak, hogy mostantól trambulinon szállítsák az űrhajósaikat a Nemzetközi Űrállomásra. Hat évvel később Musk bejelentette: a trambulin működik. Maga Rogozin végül gratulált a SpaceX-nek és együttműködést ajánlott, Musk pedig oroszul reagált az orosz űrügynökség vezetőjének, és elfogadta az ajánlatot.

KÍNA LÉPÉSELŐNYRE TENNE SZERT

Az elmúlt években az űrkutatásban egyre nagyobb szerepet vállaló Kína hivatalosan nem reagált a sikeres amerikai fellövésre. Néhány nappal a NASA és a SpaceX közös rajtja előtt azonban Peking nagyszabású terveket jelentett be: a kelet-ázsiai ország egy saját űrállomást építene a Föld körül, a Nemzetközi Űrállomás konkurenseként. Az állomást a következő két évben tervezik létrehozni, 11 űrmisszió alatt – vagyis a kínai projekt 2023-ban készülhet el. Júliusban pedig elindul a kínai pilóta nélküli Mars-misszió is, így az Egyesült Államok után Kína lehet a második ország, amely eléri a vörös bolygót.

 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.