„Az amerikai szankciók feltüzelték a szíreket”

Hogy a háború, a járvány és a gazdaságot sújtó szigorú amerikai szankciók közepette is megrendezik a választásokat, a stabilitás jele. Az országot két évtizede irányító Bassár el-Aszad elnök hatalmát semmi nem veszélyezteti.

Parlamenti választásokat rendeznek vasárnap Szíriában, a harmadikat a háború kirobbanása óta. Legutóbb 2016-ban járulhattak az urnák elé a szírek, bár az eredményt az ENSZ nem ismerte el. Még a leghevesebb harcok közepette, amikor a kormányerők az ország kevesebb mint felét uralták, akkor is lebonyolították tehát a szavazást. Most a biztonsági helyzet sokkal stabilabb, Damaszkusz a területek 80-85 százalékát irányítja, a koronavírus-járvány miatt mégis kétszer el kellett halasztani az eredetileg áprilisra kiírt választást. Pedig Szíriában hivatalosan elég jó a koronavírus-helyzet, mindössze 496 megbetegedést és 25 halálesetet jelentettek.

Vasárnap a 250 fős törvényhozás tagjait választják meg, már azok, akik leadhatták voksukat.

– A szankciók és a koronavírus-járvány miatt a külföldön élő szír állampolgárok idén nem szavazhattak – panaszolta lapunknak Tarcheh Sami Magyarországon tartózkodó szír egyetemi tanár. Nemet mondott a szavazás lebonyolítására a bizonyos autonómiát élvező szíriai kurd Rozsava is, és természetesen nem nyilvánítottak véleményt az utolsó fegyveres lázadók uralta tartományban, Idlíbben sem.

– A szélsőségesek által uralt területeken nincs lehetőség a szavazásra, de ettől függetlenül a kormányterületeken állítottak fel számukra urnákat, aki akar, élhet jogával. Hasonló a helyzet Rozsavában is. Sőt ezeken a területeken nemcsak voksolhatnak, de számos képviselőjelöltet is adnak. Haszaka városában például az egyik kurd jelölt a legerősebb – magyarázta Tarcheh Sami.

Azokban az országrészekben, ahol szavazhatnak, ott is inkább csak színjáték a választás – nyilatkozta lapunknak korábban Szalai Máté. A Külügyi és Külgazdasági Intézet kutatója szerint mivel a megméretésen csak azok az alakulatok indulhatnak, amelyekre Damaszkusz engedélyt adott, a Bassár el-Aszad elnökhöz hű Baász párt és szövetségeseinek győzelme borítékolható. Tarcheh Sami szerint viszont Szíriában nagyon is létezik egy mérsékelt ellenzék, akik egyre hangosabbak. Elmondása szerint persze ők sem helyeslik például az amerikai beavatkozást és a szankciókat az országban, de ostorozzák a korrupciót és reformokat sürgetnek.

– Én magas részvételre számítok, mert az újonnan kivetett amerikai szankciók feltüzelték az embereket. Meg akarják mutatni, hogy nem törtek meg, Szíria stabil és sorsa saját kezében van – fűzte hozzá Tarcheh Sami, azokra a júniusban élesedő új amerikai intézkedésekre utalva, amelyek szigorúan büntetnek bárkit, aki a szír kormánnyal üzletel vagy akár részt vesz Szíria újjáépítésében. A most Magyarországon tartózkodó szír legutóbb tavaly járt Szíriában, de kinti hozzátartozóit idézve arról számolt be, a gazdasági helyzet sokat romlott, a szankciók leginkább az egyszerű embereket sújtják.

– Ki érzi meg a drágaságot? A hatalmi elit aligha, csak a szegények. Ráadásul nem jut forrás a koronavírussal szembeni védekezésre, az alapszolgáltatások felújítására. Hiányos az áramellátás, nincs benzin – magyarázta a büntetőintézkedések hatásait. Az ország saját forrásaira sem támaszkodhat. – Az amerikaiak éppen az északkeleti területeket, Szíria „élelmiszerkosarát” foglalták el. Itt vannak az olajkutak, a búzamezők, a gyapjúfeldolgozás – panaszolta.

Tarcheh Sami szerint a szírek azonban nem csak az amerikaiaktól akarnak megszabadulni.

– Szíria kicsi ország. Területe és népessége is nagyjából Magyarország kétszerese, mégis nagyhatalmak marakodnak rajta – mutatott rá. Hozzátette, barátsággal tekintenek az oroszokra és az irániakra a segítségükért, de egységes, független és külföldi erőktől szabad országot szeretnének.

Kérdés, hogy véget érhet-e a konfliktus, amíg Bassár el-Aszad van hatalmon? A szír elnök éppen július 17-én ünnepelhette, hogy húsz éve vezeti az országot, és egyelőre nem úgy tűnik, hogy bárki fenyegetné az uralmát. Elnökválasztást legutóbb 2014-ben rendeztek, akkor a szavazatok 88,7 százalékát söpörte be. A következő voksolás 2021-ben várható, az államfő nemrégiben úgy nyilatkozott, bárki megméretheti magát ellene. Tarcheh Sami úgy vélte, az emberek egyelőre a parlamenti választásokra koncentrálnak, de egyébként vállalkozókból nincs hiány, bár olyan egyelőre aligha van a politikai palettán, aki eséllyel indulhatna ellene.