Az új francia kormány elhalasztja Macron két nagy reformját

Jean Castex francia miniszterelnök pénteken bejelentette, hogy a koronavírus-járvány okozta gazdasági és szociális válság miatt az új kormány elhalasztja az Emmanuel Macron államfő által meghirdetett két nagy reformot, a nyugdíjrendszer és az álláskeresési járadék rendszerének átalakítását.

„Számos téma terítéken van, és örülök a színvonalas párbeszédnek, amely ma megkezdődött a szociális partnerekkel” – mondta a kormányfő, miután három órán át egyeztetett a szakszervezetek és a munkáltatói szervezetek képviselőivel.

Az álláskeresési járadék reformját, amelynek elvetését kérik a szakszervezetek, a kormány 2021 elejére halasztotta, beleértve azokat az intézkedéseket is, amelyeket már bevezettek. Ide tartozik az a szigorítás, amely szerint a munkanélküli segély-jogosultsághoz november óta legalább hat hónapos munkaviszonyt kellett bizonyítani az utolsó 24 hónapban, míg korábban csak négy hónapi munkaviszonnyal kellett rendelkezni az utolsó 28 hónapban. Szeptemberben az alkalmi munkavállalók munkakeresési járadékának kiszámításához is új rendszer lépett volna életbe, ez halasztotta el most a kormány.

A nyugdíjreformról a következő hónapokban indulnak újra az egyeztetések a miniszterelnök szerint „egy új módszer szerint”. Ez utóbbi reform miatt télen két hónapig sztrájkoltak a közszolgálatban dolgozók és folyamatosak voltak az utcai tiltakozások. A járvány kezdetekor azonban Emmanuel Macron felfüggesztette a nyugdíjreformot.

Jean Castex ugyanakkor egyértelművé tette hogy az új kormány végig fogja vinni mind a két reformot.

„Megállapodtunk mindannyian abban, hogy a prioritások prioritása mostantól a válság elleni küzdelem, a munkahelyek megőrzése, a munkanélküliség elleni küzdelem, és a lehető leggyorsabban meg kell találni az utakat a gazdasági növekedéshez” – fogalmazott a miniszterelnök, miután a becslések szerint az év végéig mintegy 900 ezer munkahely szűnhet meg a francia munkaerőpiacon.

A reformprogrammal megválasztott Macronnak az elmúlt három évben számos tiltakozási hullámmal kellett szembenéznie (sárgamellényesek, vasutasok, közszféra, egészségügy), majd a koronavírus-járvány miatt egyszerre kell kezelnie az egészségügyi, a gazdasági és a szociális krízist, miközben az ország idén várhatóan kilenc százalékos recesszióba süllyed.