Hatalmas erők manővereztek

Látótávolságban gyakorlatozott egymástól a hét végén a kínai és az amerikai haditengerészet a Dél-kínai-tengeren. Az eset újra a problémás térségre irányította a figyelmet, ahol egyre veszélyesebb a két nagyhatalom versengése.

Erődemonstráció. Vadászrepülő húz át a USS Ronald Reagan fölött Fotó: Petty Officer 2nd Class Samantha Jetzer Forrás: US Navy

Küldj tetemes mennyiségű erőt egy vitatott felségterületű térségbe, és szimulálj ott támadást, miközben egy ellenséges ország hadereje pontosan ugyanezt teszi – így hangzik a fegyveres konfliktusok jól bevált receptje. Ezt próbálta ki az Egyesült Államok és Kína a hét végén, miután Washington két repülőgép-hordozót, a USS Ronald Reagan és a USS Nimitz hadihajókat vezényelte a Dél-kínai-tengerhez. Ezzel az elmúlt évek legnagyobb haditengerészeti gyakorlatát kezdte meg szombaton az Egyesült Államok; a kelet-ázsiai térségben legutóbb 2014-ben összpontosult ekkora amerikai erő. Ahogyan a The Japan Times emlékeztet rá, júniusban ráadásul felbukkant a USS Theodore Roosevelt hadihajó a közeli Filippínó-tengeren, vagyis az Egyesült Államok rendelkezésére álló tizenegy nukleáris meghajtású hordozóhajójának tetemes részét vezényelte a kelet-ázsiai térség puskaporos hordójához. A mostanában ott felbukkanó három hajó legénysége összesen tizennyolcezer fő, de az amerikai hadsereg Twitter-oldalán azt is megjegyzi, a hét végén kezdődött hadgyakorlaton B–52-es nehézbombázók is részt vesznek.

Különösen beszédes lépés ez annak fényében, hogy múlt szerdától vasárnapig a kínai haditengerészet is a térségben gyakorlatozott, az amerikai erőkivetítés pedig deklaráltan Pekingnek szólt. – Láttak minket, ahogyan mi is őket – nyilatkozta a USS Nimitz hordozóhajó tisztje, James Kirk ellentengernagy, aki a South China Morning Post szerint hozzátette: gond nélkül zajlott le a találkozás a kínai féllel. Peking külügyminisztériuma elítélte Washington lépését. Hétfőn szóvivőjük, Csao Licsian (Zhao Lijian) elmondta: az Egyesült Államok célja, hogy éket verjen Kína és a régió más országai közé; Washington a konfliktus kiélezésében érdekelt.

Erődemonstráció. Vadászrepülő húz át a USS Ronald Reagan fölött
Fotó: US Navy

A Dél-kínai-tenger mindig is problémás térségnek számított, az ott elterülő, geostratégiai szempontból kiemelten fontos szigetekért ugyanis a térség hét országa verseng. A konfliktus azt követően keltett nagyobb érdeklődést, hogy 2015-ben kiderült, Kína zátonyok mesterséges feltöltésével, illetve katonai bázisok telepítésével terjesztené ki fennhatóságát a fontos kereskedelmi útvonalakra.

Az Egyesült Államok erődemonstrációi is ezután erősödtek fel, a flotta rendszeresen áthalad a Peking által követelt területeken. A Dél-kínai-tenger konfliktusa ráadásul stratégiailag egyre inkább összemosódik az északabbra fekvő Tajvan kérdésével. A pekingi diplomácia tiltakozott, amikor júniusban az Egyesült Államok C40-es katonai szállító repülőgépe haladt át a függetlenségéért küzdő sziget légterén. Hamarosan a kínai hadsereg vadászgépei válaszul szintén Tajvan fölé repültek.