Mégsem tett jót a természetnek a koronavírus?

A koronavírus-járvány kirobbanása után néhány héttel egyre több beszámoló érkezett a vírus környezetvédelmi szempontból pozitív oldalairól: gyakorlatilag teljesen leállt a légi közlekedés, kiürültek az utcák a városokban, és az emberiség egy része otthoni munkavégzésre tért át. Mindez sokkal kisebb környezeti terhelést eredményezett, és a szén-dioxid-kibocsátás szintje drasztikusan csökkenni kezdett. Az ENSZ friss jelentése szerint azonban a járvány miatt elterjedt egyszer használatos szájmaszkok és gumikesztyűk sokkal nagyobb kárt okozhatnak a környezetünknek, mint amit a szén-dioxid-kibocsátás csökkenésével nyertünk.

Az utcáinkat, strandjainkat és az óceánjainkat elsodorta a Covid–19 hulladékhulláma, ideértve a műanyag szájmaszkokat, kesztyűket, kézi fertőtlenítőpalackokat és az élelmiszer-csomagolást – áll az ENSZ Kereskedelmi és Fejlesztési Konferenciájának (UNCTAD) frissen megjelent jelentésében.

– A műanyagszennyezés már eleve az egyik legnagyobb fenyegetést jelentette a bolygónkra nézve a koronavírus kirobbanása előtt – idézi a jelentés Pamela Coke-Hamiltont, az UNCTAD nemzetközi kereskedelemért felelős igazgatóját. – A vírus megállításáért és az emberek biztonságáért felelős bizonyos termékek napi használatában bekövetkező hirtelen robbanás viszont sokkal rosszabbá teszi a helyzetet – teszi hozzá Coke-Hamilton.

Az UNCTAD becslései szerint a globális korlátozások miatt öt százalékkal csökkent a szén-dioxid-kibocsátás, ugyanakkor az egyszer használatos műanyagok miatt a környezetvédelmi mérleg nyelve nem feltétlenül fordult át a pozitív oldalra. A jelentésben hivatkozott Grand View Research tanácsadó cég számításai szerint a nemzetközi szájmaszkeladások a tavalyi 800 millió dollár után az idei év végéig meghaladhatják a 166 milliárd (!) dollárt. A Masks4all webportál szerint július végéig a világon 174 ország tette kötelezővé vagy ajánlotta a szájmaszkok viselését az állampolgárainak. Az ENSZ szerint az ebből keletkező hulladéknak a 75 százaléka végül a természetben köt ki, beszennyezve a vizeinket és az élővilágunkat. A világszervezet szerint a környezetvédelmi következmények mellett a keletkezett műanyagszemétnek komoly negatív hatása van a turizmusra, a halászatra és a tengeri hajózásra is, ami évente legalább negyvenmilliárd dolláros többletkiadásban is mérhető.

A Földközi-tengerben talált szájmaszkok 2020 májusában. Forrás: EuroNews

Hogy mi a megoldás? Az UNCTAD szerint első lépésként sokat segítene a nemzetközi együttműködés és koordináció. Amennyiben a Kereskedelmi Világszervezet, a WTO 164 tagországa összefogna, és közösen szabályozná a műanyagok használatát, sokkal hatékonyabb lenne a fellépés. Emellett pedig számos olyan biológiailag lebomló alternatíva kínálkozik, amely ki tudná váltani a műanyagokat, mint például a papír, a karton, az üveg, a rizshéj, a kerámia, a természetes gumi vagy az állati eredetű protein.