Moszkva miatt szigorít Boris Johnson kormánya

Teljesen átalakítaná a titkosszolgálatok működésének jogszabályi környezetét a brit kormány. Az elhárítás megerősítését célzó, drasztikus reformra azt követően kerül sor, hogy egy múlt héten közölt jelentés arra figyelmeztet: már nem a terrorizmus, hanem az Oroszországból és Kínából érkező fenyegetés a prioritás.

London, 2020. július 21. Boris Johnson brit miniszterelnök távozik a londoni államfõi rezidenciáról, a Downing Street 10-bõl 2020. július 21-én. Ez az elsõ alkalom a koronavírus-járvány miatti korlátozások bevezetése óta, hogy a miniszterek személyesen vettek részt a kabinet ülésén. MTI/EPA/Andy Rain Fotó: Andy Rain Forrás: MTI

Nagy-Britanniában komolyan veszik a hazaárulást, amit a történelmi precedensek is alátámasztanak. Egy 1351-es törvényt követően a korona árulóira elrettentő erejű ítélet várt: a középkorban az elkövetőt először felakasztották, majd még élve kasztrálták és kibelezték, végül pedig felnégyelték. A drasztikus módszerek csak a XIX. században mentek ki a joggyakorlatból, de még a XX. században is végeztek ki hazaárulót, s a mai napig életfogytiglani börtönbüntetés jár érte.

Boris Johnson brit miniszterelnök (képünkön) most az ezt a területet szabályozó törvényekhez is hozzányúlna, a Daily Mail napilap cikke szerint 1695 óta nem tapasztalt mértékű módosítás várható. Három törvényt szigorít majd a kormány, a várhatóan hónapokon belül lezajló folyamat hátterében elsősorban az Oroszországból és Kínából érkező fenyegetés áll. – Meg akarjuk erősíteni a külső fenyegetésekre adott reakcióinkat, illetve az Egyesült Királyságot nehezebb műveleti környezetté tennénk – fogalmazott a Daily Mailnek nyilatkozó kormányzati forrás. Ennek érdekében nyilvántartásba veszik majd azokat a külföldi szervezeteket, melyek befolyásolni célozzák az ország belügyeit, és nagyobb megfigyelés alá vonják azokat a brit személyeket, akik kapcsolatban állnak ezekkel. A nemzetbiztonsági szervezetek szigorúbb szabályozást indítványoznak az olyan brit bankárok és ügyvédek ellenőrzésére is, akik gyaníthatóan ellenséges kormányok vagy bűnszervezetek tevékenységét támogatják. A reform lefedne továbbá egy joghézagot, ami lehetővé teszi hogy a korábban az Iszlám Államhoz csatlakozott harcosok büntetlenül visszatérhessenek Nagy-Britanniába.

Fotó: MTI

A jogszabályi szigorításról szóló hírek azt követően jelentek meg, hogy a múlt héten részben nyilvánosságra hozta jelentését a brit parlament hírszerzési és biztonsági bizottsága. Az orosz fenyegetést feldolgozó dokumentumból kiderült, hogy a hidegháború lezárása óta a brit belbiztonság erőforrásainak 96 százalékát fordította a terrorizmus elleni küzdelemre, s csak négy százalékot tett ki az ellenséges államokból érkező tevékenység elhárítása. A jelentés megállapítja, hogy Nagy-Britannia kiemelt célpontja az orosz hírszerzésnek, s Moszkva több alkalommal a választásokat is megpróbálta a saját érdekeinek megfelelően befolyásolni. A parlament bizottsága szerint az elmúlt évtizedekben következetesen alábecsülték az ellenséges kormányok tevékenységét a biztonsági szervek, ezért mielőbbi lépésekre van szükség.

– Úgy gondolom, ezt a fenyegetést legalább olyan komolyan kell vennünk, mint a terrorizmust – írta a Daily Mail hasábjain Sajid Javid brit konzervatív politikus, előző belügyminiszter. A bizottsági jelentés elkészítésében résztvevő Javid szerint már régen elmúltak azok az idők, amikor a nyugati világ technológiai fölénye miatt biztonságban érezhette magát, új módszerekkel, eszközökkel Oroszország és Kína is eredményesen támogatja külpolitikáját. – Ugyanakkor ezzel egyedül nem tudunk szembenézni – írja Javid, aki cikkében a nemzetközi együttműködés mélyítését hangsúlyozza. Az Egyesült Államok, Kanada, Ausztrália és Új-Zéland hírszerzéseit tömörítő Öt Szem együttműködésen túl a konzervatív politikus a kapcsolatok további bővítését is hangsúlyozza, különösen Japánt, Dél-Koreát és egyes uniós tagállamokat ajánlja a londoni kormány figyelmébe.