Sorkötelezettséggel a náci eszmék terjedése ellen

Ismét szóba került Németországban, hogy visszaállítsák a 2011-ben eltörölt sorkötelezettséget. Ezúttal azonban nem az ezer sebből vérző Bundeswehr megerősítésével vagy a külső fenyegetésekkel indokolták a felvetést, hanem így harcolnának a szélsőjobboldali eszmék terjedése ellen.

A sorkötelezettség visszaállítását szorgalmazta egy hétvégi interjúban Eva Högl, a német fegyveres erők parlamenti biztosa. A szociáldemokrata politikus úgy vélte, alapvetően nagy hiba volt eltörölni a kötelező katonai szolgálatot 2011-ben. Azzal érvelt, hogy a sorkötelezettség segítene visszaszorítani a hadseregben megjelenő szélsőjobboldali eszméket is, melyek egy professzionális haderőben könnyebben terjednek. A parlamenti biztos szerint a fegyveres erők kötelékében ugyanis kétségtelenül vannak szélsőjobboldaliak, bár azt tagadta, hogy szervezeti szinten is létezne valamiféle árnyékhadsereg.

A kérdés alig néhány nappal azután került ismét elő, hogy a kereszténydemokrata honvédelmi miniszter, Annegret Kramp-Karrenbauer (képünkön) bejelentette, részben feloszlatják a hadsereg különleges egységét (KSK). A tárcavezető azzal indokolta a döntést, hogy az elit alakulat túlságosan függetlenítette magát, mérgező vezetési kultúrát teremtett és elharapództak benne a szélsőjobboldali eszmék. Egy januári jelentés megállapította, hogy a 184 ezer fős német hadseregben legalább hatszáz szélsőjobboldali szimpatizáns lehet, közülük arányaiban sokan, húszan kerültek ki a KSK soraiból. Arra is fény derült, hogy a KSK raktáraiból 48 ezer töltény és 62 kilogramm robbanóanyag tűnt el nyomtalanul.

Félő, hogy a fegyverek szélsőségesek kezébe juthattak. Ezt a lehetőséget erősíti, hogy májusban a különleges egység egyik törzsőrmesterénél plasztikbombát, detonátort, muníciót, késeket, számszeríjakat találtak a kertje végében elásva, melyeket gyaníthatóan az alakulatától csempészett ki. Ugyanott egy SS-énekgyűjteményre, a Waffen SS több magazinjára és más náci emléktárgyakra bukkantak. Mint a The New York Times riportjából kiderül, a férfit már egy ideje szemmel tartották, miután három évvel ezelőtt jelentették, hogy egy Afganisztánból hazatérő bajtársuk buliján neonáci dalokat énekeltek és náci karlendítéssel üdvözölték egymást. A jelenség nem egyedi, a Bundeswehren belüli II. világháborús nosztalgia, a szélsőjobboldali eszmék megjelenése egyébként már évek óta közbeszéd tárgya, különösen mióta 2017-ben két barakkban is Wehrmacht-emléktárgyakat, -sisakokat, -fegyvereket és fényképeket találtak.

A sorkötelezettség visszaállítása koránt sem új gondolat, a kereszténydemokraták már többször, például két évvel ezelőtt is felvetették a lehetőségét, Annegret Kramp-Karrenbauer még tavaly év végén is úgy vélte, érdemes vitára bocsátani a kérdést. Ehhez képest a honvédelmi miniszter most már nem támogatja az ötletet, helyette tovább erősítené a hadsereg professzionális jellegét. Nem talált megértő fülekre a felvetés a többi pártnál sem, a Zöldek és a Die Linke szerint inkább a sorozáson kellene szigorítani és a katonák politikai oktatására nagyobb hangsúlyt fektetni. Mindig is támogatta viszont a kötelező katonai szolgálatot a bevándorlásellenes Alternatíva Németországnak. Egy két évvel ezelőtti közvélemény-kutatás szerint a németek 55,6 százaléka volt a sorkötelezettség mellett.