Stockholmból jön a bírálat

A jogállamiság, a demokrácia és az emberi jogok szempontjából elemzi a világ koronavírussal küzdő országait egy kedden indult új, részben uniós kezdeményezésre létrehozott honlap. Az országokat rangsoroló pontrendszer sok újdonsággal nem szolgál: miközben hazánkkal és más, sikeresen védekező országokkal kapcsolatban is a szokásos bírálatokat ismétli, a nemzetközi jogvédők és újságírók bevonásával készült elemzés a sok ezer halottat számláló Svédország védekezését dicséri.

Hiába szüntették meg Magyarországon a múlt hónapban a rendkívüli jogrendet, ahogy arra számtani lehetett, a nemzetközi kritikák nem csillapodnak. Az Európai Bizottság kedden a stockholmi székhelyű International IDEA (International Institute for Democracy and Electoral Assistance) kormányközi szervezettel karöltve nyilvánosságra hozott egy internetes platformot, amely a világ 162 államának a koronavírus-válság alatti intézkedéseit elemzi, mégpedig a jogállamiság, demokrácia és az emberi jogok szempontjából. – Nem lehet hatékonyan kezelni azt, ami nem mérhető – magyarázta az online platform indokoltságát Jutta Urpilainen, a nemzetközi partnerségekért felelős uniós biztos, azt is hozzátéve: a felhasznált adatok elemzésekor nem csak az International IDEA, de más kutatóintézetek, illetve újságírók véleményét is figyelembe vették. – Nem az a cél, hogy rangsoroljuk az országokat, vagy, hogy bíráskodjunk egyes államok felett – ezt már Kevin Casas-Zamora, az IDEA International főtitkára, Costa Rica-i politikus tette hozzá.

Az eredmények mindenesetre éppen ennek az ellenkezőjéről tanúskodnak: Európa nyugati fele nem csak, hogy a „magas szintű demokrácia” besorolást kapta meg, de a régióban a koronavírus-intézkedések szempontjából sem találtak kivetnivalót az elemzők. Közép-Kelet-Európában már egészen más a helyzet: Magyarország a részben EU-s projekt értelmezésében például „1990 óta közepesen teljesítő demokrácia”. Az elemzés két ponton kritikus elemeket is megállapít: egyrészt, hogy hazánkban a rendkívüli jogrend idején a rémhírterjesztőket akár öt év börtönbüntetéssel lehetett sújtani, illetve azt, hogy a kormány a média tevékenységét korlátozhatta azáltal, hogy az operatív törzs válaszolta meg az újságírók kérdéseit – az elemzés szerint ez a kórházak, az iskolák és az önkormányzatok feladata lett volna. Megemlítik azt is, hogy Věra Jourová, az Európai Bizottság alelnöke aggasztónak nevezte a magyar vírustörvényt – ám arról nem esik szó, hogy Jourová volt az is, aki kijelentette: a hazai szabályozás nem ellenkezik az uniós joggal. Ugyancsak árulkodó, hogy a Bizottság és az IDEA által hivatkozott források között főként a Fidesz-kormánnyal szemben kritikus Human Rights Watch és a TASZ (Társaság a Szabadságjogokért) szervezetek szerepelnek, illetve olyan liberális külföldi hírportálok, mint a brüsszeli Politico és az Euractiv. Magyarországgal kapcsolatban emellett – némileg paradox módon – pozitívumként sorolják a szabadon választott kormány tevékenységét, a pandémia idején is működő igazságszolgáltatást, valamint az önkormányzati rendszer, a helyi szintű demokrácia teljesítményét.

Az EU és az International IDEA közös projektje a legfejlettebb demokráciákként többek között Kanadát, Ausztráliát, Franciaországot, Németországot, Hollandiát és Svédországot nevezi meg. Svédország esetében – ahol több mint hetvenezren fertőződtek meg és több mint ötezer a halálos áldozatok száma – tényként szerepel az is: a nemzetközi kritikák ellenére a hatóságok a társadalom széles rétegének bizalmát és támogatását élvezik. Mint azt írják, a svéd vezetés nem a szigorú karanténintézkedések mellett döntött, hanem főként a polgárok belátására hagyta a társadalmi távolságtartást. Stockholm a vázolt pontrendszer valamennyi dimenziójában jobb járványügyi értékelést kapott, mint hazánk.