Változik a többség kisebbségképe?

Egyetlen új elemet mindenképpen tartalmaz Románia nemzetvédelmi stratégiája: már nem tekinti kockázati tényezőnek az etnikai kisebbségeket. A romániai magyar értetlenül tekintget maga körül az elmúlt hónapok kirohanásai után – de mit tehetne egyebet, mint reménykedik a szélcsendesebb jövőben.

Klaus Johannis három évvel ezelőtti székelyföldi látogatásán. Változó széljárás Fotó: Kátai Edit Forrás: MTI

A dokumentum Kína gazdasági fejlődését is a jelenlegi világrendet veszélyeztető folyamatként rögzíti, összességében pedig Románia Oroszország és a NATO viszonyának megromlásával, a terrorizmus terjedésével, a hibrid hadviseléssel és a kiberbűnözéssel kapcsolatos fenyegetésekkel is számol. Ugyanakkor célként határozza meg – nyilván immár a koronavírus-járvány tapasztalataiból kiindulva – az ország közegészségügyi és válságkezelési felkészültségének jelentős növelését, de a megvalósítás javasolt eszközeinek és jogszabályi kereteinek megnevezése nélkül.

Klaus Johannis három évvel ezelőtti székelyföldi látogatásán. Változó széljárás
Fotó: Kátai Edit / MTI

KÖZELEDÉS VISEGRÁDHOZ

Az elemzők a nemzetvédelmi stratégia egyik fontos hiányosságának tartják, hogy csak felületesen tér ki Románia geopolitikai-gazdasági pozicionálására, holott az Európai Unió perifériáján, illetve a volt Szovjetunió határvidékén fekvő országként az ország jövőjének egyik sarokpontja a védelmi, geostratégiai, biztonságpolitikai szempont. Míg NATO-tagként Lengyelország a Baltikumért és Közép-Európáért „felelős”, Románia arra predesztinált, hogy a kelet-európai, nyugat-balkáni, a Fekete-tengertől az Adriáig terjedő régióban biztosítsa a szükséges védelempolitikai hálót. Ezt viszont Románia csak részben vállalja, aminek legveszélyesebb következménye az lehet, hogy előbb-utóbb más tölti be ezt a szerepet. Célszerű lenne a Nyugat-Balkánon való jóval jelentősebb szerepvállalás, ám erről Románia egyre inkább lecsúszni látszik, miközben az oroszok és a törökök készek betölteni az ily módon keletkező űrt. A gazdaság és a közlekedési-szállítási infrastruktúra kérdése ugyanakkor erőteljesen a visegrádi országokhoz közelíti Romániát. A két irány együttes erősítése az ország brüsszeli érdekérvényesítési képességét is fokozná. Van azonban egy kis bökkenő: az út mindkét irányban Magyarországon át vezetne, és ennek nincs alternatívája. Az ügy eme értelmezésére viszont egyelőre nem mutatkozik politikai akarat a bukaresti elnöki intézményben.

EGYSÉGES NEMZETÁLLAM

A stratégiát csak a jobbközép identitású Mentsétek meg Romániát Szövetség képviselői nem szavazták meg, kifogásolva, hogy a dokumentum nem sorolja a korrupciót a nemzetbiztonsági kockázatok közé. A 311 igen szavazat – négy ellenében és 38 tartózkodás mellett – között szerepeltek viszont a magyarság képviselőinek voksai, Benkő Erika szerint azért, mert bár az RMDSZ-es politikus korántsem találja ideálisnak az előterjesztett anyagot, az a korábbi évektől eltérően már nem kockázati tényezőként kezeli az etnikai kisebbségeket, hanem erőforrásként határozza meg őket. Sőt az irányelvek között a kisebbségek hagyományainak, kultúrájának, sokszínűségének megtartása is megőrzendő értékként szerepel.

Ez a normalitás irányába való előrelépésként tekinthető, tartja Apjok Norbert, azaz az üzenet másik olvasata nem is nagyon lehetséges. A nagybányai képviselő azonban felhívja a figyelmet arra, hogy a dokumentumnak az alkotmány betűjére és szellemére való állandó hivatkozása azt a nézetet látszik erősíteni, miszerint a jelenlegi állapot semmiféle változtatást nem igényel. Az alaptörvény első, Románia egységes nemzetállami jellegét kinyilatkoztató paragrafusa konkrétan szerepel is stratégiában, de összességében is a jelenlegi alkotmányos keretek között kezeli a kisebbségek ügyét.