Banán-törvény, uborka görbülete szabályozva
A nemzetközi kereskedelemben a banánt mindig is minőségük és méretük szerint osztályozták. Azonban mivel a tagállami előírások eltérőek voltak, felkérték az Európai Bizottságot, hogy hozzon egységes szabályokat. Az 1994-ben elfogadott szabályozás szerint a banánok nem lehetnek formátlanok és nem lehet rendellenes görbületük (free from malformation or abnormal curvature). Ennek értelmében az extra kategóriába tartozó banánok tökéletesek voltak, az 1-es kategóriájúak enyhe alakhibákkal rendelkeztek, a 2-es kategóriájúak alakja pedig hibás volt. A rendeletet 2011-ben cserélték le. A szabályozás egyébként hasonló volt az 1988-as uborka-törvényhez. Akkor ugyanis meghatározták, hogy az extra kategóriájú uborka tíz centiméterenként tíz milliméteres görbülettel rendelkezhet.
Víz-törvény
2011-ben három évnyi kutatás után az Európai Bizottság arra a megállapításra jutott, hogy a vízívás nem előzi meg a dehidratációt. Éppen ezért megtiltották, hogy a palackos vizet gyártó cégek ezt feltüntessék a termékeiken. Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) szerint viszont a palackos víz alkalmas arra, hogy lehűtsön és megóvja az egészséget, így ezt a két kijelentést használni lehetett. Roger Helmer, a brit konzervatív párt európai parlamenti képviselője akkor ostobaságnak nevezte a döntést.
Szilva-törvény
2011-ben az Európai Unió kitalálta, hogy a szilvának nincs hashajtó hatása, ezért ezt nem is lehet feltüntetni a gyümölcs csomagolásán. Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság még kutatásokat is végzett a témában. Sir Graham Watson, a brit Liberális Demokraták pártjának EP-képviselője még egy szilvaevő-versenyre is kihívta az Európai Bizottság akkori elnökét.
Répa-törvény
2010-ben az EU döntéshozói rájöttek, hogy a tésztafélékben csak apróra vagy kockára vágott marhahúst, szeletelt burgonyát, hagymát és sárgarépát (swede) lehet használni. Csakhogy nyelvi nehézségekbe ütköztek, ugyanis az angliai Cornwallban a helyiek a sárgarépát (swede) fehérrépának (turnip) nevezik, annak ellenére, hogy különbség van a két zöldség között. Éppen ezért a rendeletet úgy módosították, hogy bármelyik kifejezést lehessen használni a címkén, bár a pástétomban csak az egyik megengedett a kettő közül. A tradicionális cornwalli pástétom (Cornish Pasty) esetében így a csomagolásra ráírhatják, hogy fehérrépát (turnip) tartalmaz, de valójában nem lehet benne a zöldség.
