Berényi József: Szó sincs a Beneš-dekrétumok felülvizsgálatáról

Hiába igyekezett jó benyomást tenni Igor Matovič szlovák miniszterelnök, szavai csupán üres gesztusok voltak – ez derül ki abból az interjúból, amit Berényi József MKP-s politikus adott a Magyar Hírlapnak. Pozsony 75 évvel a Beneš-dekrétumok kihirdetése után is adós marad a kárpótlásokkal.

– Az előrelépés halvány szikrája sem látszik – ezzel válaszolt Berényi József, felvidéki magyar politikus a Magyar Hírlap, Beneš-dekrétumok felülvizsgálatával kapcsolatos kérdésére. Az Igor Matovič vezette új szlovák kormánynak ugyanis a magyarságnak, illetve a budapesti kormánynak tett gesztusai miatt sokan bizalmat szavaztak. A miniszterelnök a Trianon-évfordulóval kapcsolatban fogalmazott meg progresszív gondolatokat, illetve a minap hetvenöt éves, magyarokat kisemmiző Beneš-dekrétumok felülvizsgálatát is emlegette.

A Magyar Hírlapnak adott interjúban azonban Berényi leszögezte, ez továbbra is tabutéma. – A Beneš-dekrétumok kapcsán a szlovák álláspont világos és változatlan: megtörtént, nem minősítik, a dekrétumok maguk pedig a szlovák jogrend részei. A már elvett ingatlanok visszaadása sosem került szóba, most sem – fogalmazott a Magyar Közösség Pártjának (MKP) politikusa. Hozzátette ugyanakkor, hogy a Pozsony környéki autópálya-körgyűrű építési területein egyes földdaraboknál valamilyen fokú bizalom tapasztalható, az állam ott már nem állt bele abba, hogy az 1945-ös elkobzási jogszabályoknak mindenáron érvényt szerezzen 2020-ban. Berényi szerint az egykori magyar és német pozsonypüspöki lakosok elveikben valamilyen kártérítést kaphatnak a jövőben.

Ahogyan arról a Magyar Nemzet is beszámolt, 1945. augusztus 2-án jelent meg Edvard Beneš csehszlovák államfő rendelete, ami állampolgárságuktól és vagyonuktól is megfosztotta a magyar és a német lakosságot. A dekrétum betetőzte a két kollektíven háborús bűnösnek nyilvánított nemzetiség jogfosztását, aminek kárpótlásával azóta adós a szlovák állam.