Berlin a Peking-ellenes táborba állhat

Újra bővült a Peking ellen keményebben fellépő országok tábora, a hét végén Berlin felmondta kiadatási egyezményét Hongkonggal. Döntését a német kormány a hongkongi választások elhalasztására adott reakcióként értelmezte, a koronavírus járványra hivatkozva ugyanis a város Peking-párti vezetése egyre keményebb intézkedéseket tesz.

Emeletes villamos a bevásárlóforgatag közepén. A siker kulcsa az emberekben rejlik Fotó: Tyrone Siu Forrás: Reuters

Ray Wong egyike volt annak a több ezer tüntetőnek, aki nem a hongkongi ellenzékben látta a függetlenség megtartásának biztosítékát. A 2014-ben elkezdődött Esernyős mozgalom új politikai közösségek garmadáját indította útnak, amelyek radikális utcai akcióikkal azóta is felhívják magukra a világ figyelmét. A most 26 éves Wong részt vett a Hongkongi őslakosok mozgalom megalapításában 2014-ben. A tüntetők többségével szembehelyezkedve ez a radikális, etnicista csoport azt vallja, hogy a rendőri tömegoszlatásra a felvonulóknak erőszakkal kell válaszolniuk.

A fiatal aktivistát egy 2016-os akciót követően tartóztatta le a hongkongi rendőrség, a bíróság azonban százezer dollár óvadék ellenében szabadon engedte. A következő tárgyaláson mindenesetre már nem jelent meg, 2017-ben Németországba utazott, ahol politikai menekültként oltalomban részesült.

Wong is szerepel azon a körözési listán, amelyet pénteken hozott nyilvánosságra a hongkongi kormány. A hatóságok összesen hat személyt neveznek meg, akik jogértelmezésük szerint megszegték a júliusban hatályba lépett nemzetbiztonsági törvényt, hiszen – úgymond – idegen hatalmakkal működtek együtt. A Hongkongban megjelenő South China Morning Post cikke szerint a körözött aktivisták közül négyen, közöttük Wong, jelenleg az Egyesült Királyságban tartózkodnak, egy Hollandiában él, egy pedig amerikai állampolgárként Washingtonban tartózkodik.

Emeletes villamos Hongkongban
Fotó: Reuters

Németország a hét végén döntött úgy, hogy megszakítja kiadatási együttműködését a Kínához tartozó autonóm várossal. Lépése várható volt, az elmúlt hetekben ugyanis, az új nemzetbiztonsági törvényre hivatkozva, számos nyugati ország reagált hasonlóan.

Berlin esetében a végső kiváltó ok a hongkongi kormány múlt heti intézkedése volt, miszerint a koronavírus-járványra hivatkozva egy évvel elhalasztják a választásokat, amelyek most szeptemberben lettek volna esedékesek. Ahogyan arról lapunk is beszámolt, az elmúlt hetekben ismét megugrott a fertőzések száma a városban, a Peking-párti kormány biztonsági intézkedéseit azonban túl szigorúnak vélik a bírálók. A demokráciapártiak aggodalmait osztja Berlin is, Heiko Maas német külügyminiszter Hongkong jogainak újabb csorbításának nevezte az esetet.

A német kiállás azért érdekes, mert az elmúlt hetek hírei szerint egyre fokozódott az Angela Merkel kancellárra nehezedő nyomás.

Az angolszász országok közössége összehangoltan, egyre drasztikusabb lépésekkel támadta Kínát, Nagy-Britannia például hosszú évek után végül úgy döntött, kizárja az 5G infrastruktúra fejlesztéséből a Huawei kínai távközlési óriást.

Németország azonban egyelőre nem reagált a washingtoni külügy tervére sem, miután Mike Pompeo, az amerikai diplomácia vezetője egy Peking-ellenes széles körű nemzetközi koalíció összehívására szólított fel. Szakértők ezért most azt vizsgálják, hogy a német külügy a kiadatási törvény felmondásával nyugati szövetségeseit kívánja-e megnyugtatni vagy a döntés inkább Kínának címzett, diplomáciai hadüzenetnek tekinthető-e?