Romló egészségi állapotára hivatkozva ma lemondott Japán miniszterelnöke, Abe Sinzó. A 65 esztendős politikus azzal indokolta váratlan döntését, hogy betegsége mellett nem tudta volna elvégezni a munkáját. Egyúttal bocsánatot kért a japánoktól, amiért képtelen volt kitölteni mandátumát. Abe évek óta fekélyes vastagbélgyulladással küzdött, de állapota az utóbbi időben rosszabbodott. Az elmúlt hetekben többször járt kórházban, egyik alkalommal több mint hat órát töltött a tokiói egészségügyi intézményben. Pártja, a Liberális Demokrata Párt ugyan bizonygatta, hogy egészségével nincs gond, de ezek után mégis megindultak a találgatások jövőjéről. Főként, hogy történt már hasonló: a II. világháború utáni korszak legfiatalabb miniszterelnökeként egyszer már önként távozott a hatalomból első mandátumának idején, 2007-ben. Állítólag a politikai viharok mellett betegsége már akkor is szerepet játszott döntésében.
Abe Sinzó nem nevezte meg utódját, távozása sem azonnali hatályú, amíg meg nem találják az új jelöltet, marad tisztségében. Ez azt jelenti, hogy elkerülhetőek az előrehozott választások. Mandátuma egyébként 2021 szeptemberéig szólt volna. Pártja a következő hetekben dönthet utódjáról, akit a parlamentnek is meg kell szavazni. A BBC szerint a legesélyesebb a posztra Aszó Taró jelenlegi miniszterelnök-helyettes és pénzügyminiszter, aki korábban már 2008 és 2009 között már kipróbálhatta magát kormányfőként, de dolgozott külügyminiszterként is, és volt pártjának alelnöke. Más értesülések szerint a párt más vezető politikusai is bejelentkeztek, megkezdődött a versenyfutás az öröklésért.
Abe Sindzó japán miniszterelnök leveszi a koronavírus-járvány miatt viselt védőmaszkot arcáról a tokiói miniszterelnöki hivatalban tartott sajtótájékoztató kezdete előtt 2020. augusztus 28-án. A japán kormányfő romló egészségi állapotára hivatkozva bejelentette lemondását.
Fotó: Franck Robichon / MTI/AP/European Pressphoto Agency pool
A leköszönő kormányfő a japán politika meghatározó alakja volt. Először alig egy évig, 2006 és 2007 között szolgált miniszterelnökként, majd 2012-ben újraválasztották, 2017-ben a kormánypárt óriási, kétharmados győzelmet aratott, és 2019-ben is győzelemre vezette alakulatát a felsőházi választásokon. Két évvel ezelőtt arról beszéltek, ez lehet utolsó kampánya, a következő voksoláson már nem akarja megmérettetni magát. Az egyelőre nem egyértelmű, hogy tervezi-e még visszatérését. Éppen hétfőn ünnepelhette, hogy megdöntötte a folyamatosan leghosszabb ideig szolgáló miniszterelnök rekordját, mellyel saját nagybátyját, az országot 1964 és 1972 között vezető Szató Eiszakut körözte le. Legfőbb öröksége az abenomics névre keresztelt gazdaságpolitikája, amely felcsillantotta a reményt, hogy ismét növekedési pályára áll a stagnáló japán gazdaság. Kormányzásához fűződik, hogy elnyerték az olimpia rendezésének jogát, amelyet azonban a koronavírus miatt el kellett halasztani. Jól ismert még, hogy sikertelenül próbálta elérni az alkotmánymódosítást, hogy eltöröljék a II. világháború után született úgynevezett békezáradékot, amely erősen korlátozza a hadsereget, többek között megtiltja a bevetését külföldön. Ettől függetlenül jelentős haderő-reformba kezdett, hogy megerősítse a japán fegyveres erőket.
