Donald Trump azonban kitart elképzelése mellett, a közös védelem fenntartásában nagyobb anyagi áldozatot vár el a szövetségeseitől. Dél-Korea ezért flottáját is erősíteni kényszerül, a hétfőn napvilágot látott, 2021–2025 közötti fejlesztési tervek pedig arról is beszámolnak, hogy milyen paraméterekkel épül majd az ország első repülőgép-hordozó hajója. A harmincezer tonnás vízkiszorítású LPX–II alulmúlja amerikai társait, a hadihajó azonban így is komoly elrettentő erőt képvisel: a törzsben háromezer tengerészgyalogos és húsz páncélozott jármű fér el, a fedélzetről helikopterek és F–35B típusú vadászbombázók indíthatóak el. A tervek szerint a dél-koreai flotta tengeralattjárókkal is bővülni fog.
Bár Szöul ambiciózus fejlesztéseit rendre a Phenjanból érkező fenyegetéssel és Trump hektikus védelempolitikájával magyarázza a nemzetközi sajtó, az ilyen típusú hadihajók célja a nagy hatótávolságú támadás, a hadászati elrettentés. Dél-Korea esetében pedig egy ilyen, stratégiai léptékű képesség kiépítése Kínával szemben érdekes. A reakciók alapján Peking is így gondolkodik: mikor hétfőn a szöuli védelmi minisztérium a tervezett hordozóhajóról közölt részleteket, a kínai sajtó arról számolt be, hogy hadseregük a hadihajókon bevethető vadászpilóták toborzásába kezdett.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!