Lukasenka inkább meghal, mint lemondjon + videó

Vlagyimir Putyin orosz elnök biztosította Minszket, kész katonai erővel is beavatkozni.

Magyar Nemzet
2020. 08. 16. 15:42
LUKASENKA, Aljakszandr; Supporters of Belarusian President Alexander Lukashenko rally in Minsk
Minszk, 2020. augusztus 16. Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök beszél támogatóihoz Minszkben 2020. augusztus 16-án, egy nappal az elnökválasztás eredménye ellen tiltakozók tüntetése után. Az ellenzéki tüntetéssorozat azután kezdõdött, hogy az augusztus 9-én tartott belarusz elnökválasztást az országot 26 éve irányító Aljakszandr Lukasenka nyerte, hatodik alkalommal 80 százalék feletti gyõzelemmel. MTI/EPA/Jauhen Jercsak Fotó: Jauhen Jercsak Forrás: MTI/EPA
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Nem hajlandó külföldi parancsra új választást kiírni, de kész azonnali reformokra, ha valóban ez az, amit az emberek várnak tőle – szögezte le Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök egy vasárnapi minszki gyűlésen az MTI híradása szerint.

Az államfő a belarusz fővárosban tartott szenvedélyes beszédet többezres támogató tömeg előtt. Az orosz TASZSZ hírügynökség jelentése szerint indulatosan kijelentette, inkább meghal, minthogy odaadja az országot. Azzal vádolta a NATO-tagállamokat, hogy ők szeretnének új választásokat az országban, de szerinte ennek kiírása egyenlő lenne az országa végével. Tagadta, hogy csalással szerezte volna meg a szavazatok 80,1 százalékát múlt vasárnap, egyben az ellenzéket hibáztatta az erőszak elharapózásáért. Helyi tudósítások szerint sokakat busszal szállítottak vidékről a fővárosba, egyes kormányzati tisztségviselők pedig arról számoltak be, hogy nyomást gyakoroltak rájuk, hogy vegyenek részt a megmozduláson.

Közben úgy tűnik a belarusz és orosz elnök napi szinten egyeztet a fejleményekről. A híradások szerint Aljakszandr Lukasenka előbb szombaton, majd vasárnap is telefonon egyeztetett Vlagyimir Putyinnal. Az orosz elnök egyetértett azzal, hogy külső erők gyakorolnak nyomást Belaruszra, ezért biztosította kollégáját, hogy szükség esetén akár katonai erővel is kész segítséget nyújtani számára.

A NATO szóvivője tagadta, hogy a szövetség mozgósításba kezdett volna Fehéroroszország nyugati határánál. Hangsúlyozta, hogy a szervezet katonai jelenléte Kelet-Európában nem jelent fenyegetést senkire nézve, szigorúan defenzív jellegű, célja a konfliktusok megelőzése és a béke megőrzése – tájékoztatott az MTI. Raimundas Karoblis litván védelmi miniszter leszögezte, hogy az országában nemrég lezárult nemzetközi hadgyakorlatok régóta be voltak tervezve, nem volt közük a fehéroroszországi helyzethez.

Az elnök beszédével egy időben az ellenzéki tüntetők is az utcára vonultak, a BBC tudósítása és a világhálóra feltöltött felvételek tanúsága szerint sokkal nagyobb számban. A tiltakozás egyelőre békésen zajlik.

 

Mint arra a távirati iroda is emlékeztet, Belaruszban folyamatosak a megmozdulások a múlt vasárnapi elnökválasztás óta. Az elmúlt napokban mintegy hétezer embert vettek őrizetbe, a rendőrség könyörtelenül lépett fel a tüntetőkkel szemben, akik közül ketten meghaltak a hatósági intézkedések során. Haláluk körülményei vitatottak, a rendőrség szerint egyikük saját robbanószerkezetétől vesztette életét, más felvételeken és vallomások alapján úgy tűnik, a hatóságok golyója terítette le.

Szombaton az állami televízió épületét is rohamrendőrök erősítették meg, miután a tömeg oda vonult. A tiltakozók szerint ugyanis a közszolgálati csatorna nem nyújt hiteles tájékoztatást, rossz színben tüntetni fel a demonstrációkat. Állítólag több újságíró már felmondott, valamint a médiában is sztrájkot terveznek.

A 65 éves Lukasenka 1994 óta irányítja Fehéroroszországot, és sorozatban hatodik mandátumát nyerte el. Nyugati szakértők szerint az idei választás a korábbiakhoz hasonlóan nem volt sem szabad, sem tisztességes. A kampányidőszakban két ellenzéki elnökjelöltet, köztük Cihanouszkaja férjét bebörtönözték, és számos ellenzéki aktivistát őrizetbe vettek. A voksoláson nemzetközi megfigyelők nem vettek részt, kivéve a szovjet utódállamok többségét tömörítő Független Államok Közösségének megfigyelőit, akik elégedetten nyilatkoztak a választási folyamatról.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.