Lukasenka kijátssza a katonai kártyát

Egyenruhában fenyegetőzött nyugati támadással a belarusz elnök.

Minszk, 2020. augusztus 22. Aljakszander Lukasenka fehérorosz elnök a hadsereg és a rendvédelmi erõk parancsnokaival találkozik Minszkben 2020. augusztus 21-én. Az augustus 9-i elnökválasztás óta mindennaposak a tüntetések Fehéroroszországban, mert a tiltakozók szerint Lukasenka csalással gyõzött. MTI/AP/Belta pool/Andrej Sztaszevics Fotó: Andrej Sztaszevics

Külföldről próbálnak forradalmat szítani Balruszban – figyelmeztetett Aljakszandr Lukasenka belarusz elnök szombaton egy katonai támaszponton. A 65 éves államfő katonai egyenruhában mondott beszédet egy gyakorlóterepen Grodno mellett, Belarusz nyugati csücskében, néhány kilométerre a lengyel és a litván határtól.

A minszki vezetés a legkeményebb intézkedésektől sem riad vissza, hogy megőrizze Belarusz egységét

– fenyegetőzött.

Kijelentette, hogy nyugatról, az EU-tag Lengyelország és a NATO részéről az a veszély fenyeget, hogy annektálni készülnek Belarusz nyugati régióját, amelynek székhelye Grodno. Lukasenka nem tért ki arra, mire alapozza ezt az állítását. Már korábban is azzal vádaskodott, hogy a NATO csapatokat vont össze a határ közelében. A katonai szövetség tagadta, hogy bármiféle katonai mozgósítás történt volna a már tervezett, és jó előre bejelentett hadgyakorlatokon kívül. Ugyanakkor arra figyelmeztettek, hogy figyelemmel kísérik az eseményeket. Belarusszal három NATO-tagállam, Lengyelország, Litvánia és Lettország is határos.

A belarusz védelmi minisztérium a minap bejelentette, hogy háromnapos hadgyakorlatot tart augusztus végén a lengyel határnál a hadsereg. A nyugati hadműveleti parancsnokság irányítása alatt tartandó komplex taktikai hadgyakorlatban deszantos, gépesített lövész-, harckocsis és tüzérségi egységek vesznek részt, valamint drónokat is bevetnek. A hadgyakorlatot a Lengyelországgal határos Breszt megye egyik gyakorlóterén tartják meg és a többi között határ- és légtérvédelmi feladatokat fognak végrehajtani a résztvevő katonai egységek.

Megfigyelők szerint a belarusz vezető kijátssza a katonai kártyát, hogy elterelje a figyelmet arról a súlyos belpolitikai válságról, amely az augusztus 9-i elnökválasztás után alakult ki.

Aljakszandr Lukasenka és Vlagyimir Putyin korábban többször egyeztettek telefonon, az orosz elnök is azt ígérte, hogy országaik közötti szerződések értelmében kész akár fegyveres erőt is bevetni a rend védelmében. Kérdés ugyanakkor, hogy kész-e elmenni eddig Moszkva, hiszen egy nyílt beavatkozás az elnök oldalán, nem biztos, hogy az érdekeit szolgálja.

Az ellenzék és számos nyugati ország, többek között az Európai Unió szerint elcsalták a választásokat, amelyeken hivatalos közlés szerint 80 százalékot szerzett a 26 éve hatalmon lévő Lukasenka. A választási eredmények kihirdetése után tiltakozó megmozdulások – tüntetések, sztrájkok – sorozata indult Belaruszban. Múlt vasárnap több százezer tiltakozó vonult az utcára, követelve Lukasenka lemondását. Pénteken először tartott hivatalos sajtótájékoztatót Litvániában az elmenekült ellenzéki jelölt, Szvjatlana Cihanouszkaja. Közölte, hogy Oroszország egyelőre még nem próbálta meg felvenni vele a kapcsolatot, ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy minden államnak tiszteletben kell tartania az országa szuverenitását. Az ellenzéki vezér a tüntetések folytatására buzdított mindenkit. Aljakszandra Konjuk főügyész viszont arra figyelmeztetett , hogy akár büntetőjogi felelősségre is vonhatók azok, akik részt vesznek a hatóságok által nem engedélyezett, így törvénytelennek minősülő rendezvényeken.

Az ellenzék azonban arra készül, hogy folytatja a tüntetéseket, ma békésen, virágokkal a kezekben, élő lánccal tiltakoztak.

Tüntetők élőlánca előtt térdel egy nő Minszkben 2020. augusztus 22-én. Az augusztus 9-i elnökválasztás óta mindennaposak a tüntetések Fehéroroszországban, mert a tiltakozók szerint Aljakszandr Lukasenka belarusz elnök csalással győzött.
Fotó: MTI/AP/Dmitrij Loveckij

A belarusz újságírószövetség szombati közlése szerint eddig legalább húsz ellenzéki és független hírportál vált teljesen elérhetetlenné az interneten vagy nehezen letölthetővé az országban. Az érintett médiumok között van az amerikai támogatásból működő Szabadság Rádió és a lengyel támogatásból működő Belsat műholdas tévécsatorna. Pénteken az állami kiadó üzemzavarra hivatkozva nem nyomtatta ki két népszerű független napilap, a Narodnaja Volja és a Komszomolszkaja Pravda aznapi számait. Az újságírók szövetsége a kormányhoz intézett felhívásban követelte, hogy ne gyakoroljanak nyomást a médiára, vessenek véget a cenzúrának.