Nem Magyarország a fekete bárány az unióban

A 2019-ben indult jogvitákról tett közzé elemzést pénteken az uniós szerződések felett őrködő Európai Bizottság. Ebből kiderült, papíron Magyarországnak nem volt sok vitás ügye Brüsszellel tavaly, az összesítésben pedig ennél is békésebb a helyzet. A kötelezettségszegési eljárások jelentős része ugyanakkor egy politikailag túlfűtött témát, a migrációt érinti.

Ursula von der Leyen szerint a jogállamiság az EU alapja Fotó: POOL New Forrás: Reuters

Az Európai Bizottság tegnap tette közzé az uniós jog betartásról és betartatásáról szóló, a tagállamok jogharmonizációját is vizsgáló, 2019-re vonatkozó jelentését. Ebből kiderült: az uniós testület csak a múlt évben 797 alkalommal indított új kötelezettségszegési eljárást adott tagállammal szemben, és 316 esetben küldött indoklással ellátott véleményt, amennyiben a közösségi jog sérülését tapasztalta. Brüsszelben rangsorolták is a „fekete bárány országokat”, de meglepetésre nem Lengyelország vagy Magyarország végzett az élen – 2019 decemberének végére az unió Ciprussal, Görögországgal és Bulgáriával folytatta a legtöbb új jogvitát, de Románia és Írország is az első ötben végzett.

Hazánk ellen 33 esetben indult kötelezettségszegési eljárás a friss adatok szerint: ez tízzel kevesebb, mint az éllovas Ciprus esetében, viszont hússzal több a sereghajtó litvánok mérlegénél. A jogállamisági ügyekben Brüsszellel szintén gyakran szembekerülő Varsó ellen 35 új eljárás indult 2019-ben.

Ursula von der Leyen szerint a jogállamiság az EU alapja
Fotó: Reuters

Összesen 1564 ilyen ügy volt folyamatban a tavalyi év végéig: Magyarország az összesítésben már az első tizenöt, az uniós jogot potenciálisan sértő EU-állam közé sem került be. Viszont az abszolút éllovas Spanyolországgal szemben majdnem száz kötelezettségszegési eljárás zajlott. Érdekesség: az EU motorállama, Németország, illetve az uniós intézmények zömének helyet adó Belgium követi a spanyolokat a brüsszeli feketelistán.

Ami hazánk 2019-es mérlegét illeti, a 33 eljárás zöme a belső piacot és ipart, a mobilitási ügyeket és a migráció kérdését érintette. Ránézésre ebben sincs semmi különös: az összesített, mind az 1564 eljárást elemző listán is nagyjából ezek azok a dimenziók, ahol a bizottságnak gondja akad a tagállamok jogértelmezésével, noha az összesítésben a környezetvédelmi viták súlya a meghatározó, és itt a migrációs jellegű ügyek csak a torta ötödik legnagyobb szeletét jelentik. A magyar jelentés csak felületesen utal rá, de a 2019-ben indított magyar eljárások olyan politikailag is túlfűtött ügyeket firtatnak, mint a menedékkérőknek nyújtott segítség bűncselekménnyé nyilvánítása vagy az egykori röszkei tranzitzónában való élelmezés kérdése.

Brüsszelben ősszel teszik közzé a szintén országspecifikus, a tagországokat egyesével elemző jogállamisági dokumentumokat – ezekben azonban nemcsak tényszerűen, az indult jogviták száma szerepel majd, mint a mostani jelentésekben, hanem a civil szervezetek és a sajtó is véleményt fűz az ügyhöz. A magyar és a lengyel kormány ellenezte a szeptemberben esedékes dokumentumok elkészültét, mondván, a jogállamiságról csak kormányközi módon érdemes tárgyalni.

Varsó nem hagyja magát

A lengyel kormánypárt, a Jog és Igazságosság egyik európai parlamenti képviselője, Beata Szydło az Európai Bizottsághoz fordult, tiltakozva az ellen, hogy a testület az LMBTI-jogokra (leszbikus, meleg, biszexuális, transznemű és interszexuális) hivatkozva visszautasította hat lengyel település testvérváros programbeli finanszírozását. A volt miniszterelnök szerint Brüsszelnek kötelessége, hogy tiszteletben tartsa a tagállamok nemzeti identitását, a helyi önkormányzatoknak és a lakosoknak joguk van szabad véleményformálásra. Helena Dalli egyenlőségért felelős uniós biztos szerdán elutasította a testvérváros programbeli finanszírozását olyan lengyel településeknek, amelyek korábban családvédelmi nyilatkozatokat adtak ki és LMBTI-mentességet vezettek be.