Spanyolország lecsapná a britek kezéről Gibraltárt

Újabb ajánlatot tehettek a briteknek Gibraltár közös fennhatóságáért a spanyolok, miközben az idő egyre szorít a brit-uniós megállapodás kidolgozásra. A londoni sajtó szerint Madrid évek óta Washingtonban is őrülten kampányol a számára aranybányát jelentő Szikláért.

A British resident living in Gibraltar walks with the Union Jack flag draped around his shoulders as he crosses the tarmac at Gibraltar International Airport in front of the Rock of Gibraltar during the Gibraltar National Day celebrations commemorating the 50th anniversary of the referendum, in the British overseas territory of Gibraltar, historically claimed by Spain, September 10, 2017. REUTERS/Jon Nazca - RC136B19B430 Fotó: Jon Nazca

Már csak hónapjai vannak hátra az Európai Uniónak és Nagy-Britanniának arra, hogy nyélbe üssék a jövőbeli kapcsolatrendszerről szóló megállapodást – nem csoda tehát, hogy az augusztus egyetlen uniós tárgyalási fordulója a brexithez köthető. Az ír kérdés, a joghatóság és a szabadkereskedelmi egyezmény ügye mellett eltörpül a brit uniós távozás egy másik, igencsak vitás dimenziója, Gibraltár sorsa. Az Ibériai-félsziget déli csücskén fekvő, brit tengerentúli területért pedig Európa egyik legkomolyabb diplomáciai csatározása folyik: tegnap a konzervatív brit lap, a The Telegraph rántotta le a leplet arról, hogy a spanyol kormány gyakorlatilag a 2016-os brexit népszavazás óta a Szikla megszerzéséért lobbizik. A Telegraph szerint 2015 és 2019 között (tehát a konzervatív spanyol kormány 2018-as bukását követően is) a spanyol diplomácia amerikai kongresszusi képviselőket „zaklatott” annak érdekében, hogy a britek a 6,5 négyzetkilométernyi terület feletti szuverén jogait csorbítsák. Az egyik megszellőztetett levélben az ENSZ Közgyűlésére hivatkozva írnak arról: Gibraltár egy gyarmat, amit nem illet meg az önrendelkezés joga, ezért Spanyolországnak és Nagy-Britanniának kell rendezniük a kérdést. Korábban a washingtoni székelyű képviselőház egy határozatban a brit felségjogok mellett foglalt állást, ez bőszítette fel Madridot – emlékeztetett a brit lap.

Spanyolország 1713-ban, a spanyol örökösödési háborút lezáró utrechti szerződésben veszítette el a stratégiai helyen fekvő terület feletti hatalmat, de azóta a madridi kormányok folyamatosan megkérdőjelezték a döntés érvényességét. A konzervatív néppárti, Mariano Rajoy vezette kormány az EU-tagságról rendezett brit népszavazás idején a közös brit-spanyol fennhatóság kialakítását szorgalmazta, majd a 2018-ban kormányra kerülő spanyol baloldal Gibraltár ügyét lényegében zsarolásra használta a brexitalku megszavazásánál. Ennek eredményeként minden, a Sziklát érintő jövőbeli alkuhoz Madrid és London beleegyezése egyaránt szükséges lesz. További ütőkártya a spanyolok kezében, hogy a Gibraltáron élők sosem akarták a brexitet: 96 százalékuk voksolt a brit EU-tagság mellett 2016-ban.

Friss madridi értesülések szerint júniusban egy spanyol delegáció ismét ajánlatot tett a briteknek a közös fennhatóságra. A spanyolok okkal tűnnek kétségbeesettnek: Gibraltár több mint hétezer spanyol ingázót foglalkoztat, és a szomszédos Andalúzia GDP-jének mintegy 25 százalékát adja. Az évi tízmillió turistát fogadó terület nélkül a spanyol régió aligha tudna mit kezdeni az ötvenszázalékosnál magasabb fiatalkori munkanélküliségi mutatóval.