Szerbia kerítéssel fékezné meg a bevándorlást

A tervek szerint a 147 kilométeres szerb–észak-macedón határnak csupán egy részén épül kerítés, ott, ahol a legnagyobb migrációs nyomásra lehet számítani.

Szerbiából érkezett illegális bevándorló az új opatovaci befogadóállomáson, Horvátországban Fotó: MTI/EPA/Antonio Bat

Az illegális bevándorlók tömegeinek megfékezése érdekében Szerbia kerítés építésébe kezdett az Észak-Macedóniával közös határán – közölte a Szabad Európa Rádió balkáni irodája. Az értesülést a határ menti Presevo vezetése is megerősítette. A helyi polgármester elmondta, a szögesdrótkerítés építése egy Európai Unióval kötött megállapodás része, azonban eddig sem az Európai Bizottság, sem a szerb belügyminisztérium nem erősítette meg, hogy létezik ilyen egyezség. A pénzügyminisztérium oldalán júniusban megjelent egy lista, amelyen több tucat olyan magánszemély és vállalat neve szerepel, akinek, amelyeknek a határ mellett fekvő földjeit az állam ideiglenesen lefoglalta a határvédelem érdekében.

A tervek szerint a 147 kilométeres szerb–észak-macedón határnak csupán egy részén épül kerítés, ott, ahol a legnagyobb migrációs nyomásra lehet számítani.

Szerbiába naponta átlagosan ötven illegális bevándorló próbál bejutni Észak-Macedónia felől. A válság tetőpontján, 2015-ben mintegy egymillió illegális bevándorló haladt át az úgynevezett nyugat-balkáni útvonalon, amelynek Szerbia is része. A magyar határzár felállítását követően a migránsok inkább Horvátország felé próbáltak meg bejutni az Európai Unióba, ám a határokat a koronavírus-járvány miatt szigorúbban őrzik, illetve lezárták. Azok az illegális bevándorlók, akik március közepe előtt érkeztek Szerbiába, már nem tudtak továbbmenni.

A hivatalos adatok szerint Szerbia 18 befogadóközpontjában 4800 migráns tartózkodik.

Szociáldemokrata kormány jöhet

Az új kormány megbízatási idejének utolsó száz napján albán miniszterelnöke lesz Észak-Macedóniának – ebben állapodott meg a júliusi előrehozott parlamenti választás győztese, a baloldali Macedóniai Szociáldemokrata Szövetség (SDSM), illetve a legnagyobb albán kisebbségi párt. A megállapodás részeként az albán kisebbség támogatja a szociáldemokraták kormányalakítását.

A július 15-i voksolást követően az új összetételű törvényhozásban a 120 helyből 46 jutott az SDSM-nek, 44 pedig a legnagyobb ellenzéki pártnak, a jobboldali Belső Macedón Forradalmi Szervezet – Macedón Nemzeti Egység Demokratikus Pártjának (VMRO-DPMNE). Az albán nemzeti közösség legnagyobb pártja, a Demokratikus Unió az Integrációért (DUI) 15 képviselői hellyel rendelkezik, míg a szintén kisebbségi Albánok Szövetségének 12, a Baloldalnak kettő, az Albánok Demokratikus Pártjának pedig egy mandátum jutott. Korábban a szociáldemokraták kijelentették, az albán kisebbség támogatására számítanak a kormányalakításkor, ám a DUI vezetése közölte, a támogatásért cserébe a miniszterelnöki posztot kérik, így az ország történetében először albán nemzetiségű kormányfője lehetne Észak-Macedóniának. Ettől a lehetőségtől Zoran Zaev korábban elzárkózott, ám a keddi koalíciós megbeszélést követően közölte: előbb ő maga folytatja a miniszterelnöki munkát, a négyéves mandátum utolsó száz napjára viszont a tisztséget átadja az albán kisebbség egyik politikusának.

Észak-Macedónia lakosságának mintegy egyharmada albán nemzetiségű, a kisebbségi pártok közbenjárásának köszönhetően az utóbbi években egyre szélesebb körű jogokkal élhetnek az albánok is a nyugat-balkáni országban. Az új kormányról néhány napon belül szavazhat a szkopjei törvényhozás.