A Pentagon aggódva figyeli a kínai fegyverkezést

Peking bizonyos területeken már most utolérte, sőt meghaladta az amerikai fejlesztéseket.

A fejlett kínai haditechnika tartogathat meglepetéseket Forrás: http://eng.chinamil.com.cn/

Kína stratégiai célja, hogy a következő harminc évben újjászülessen a nagy kínai nemzet, megváltoztassa a világrendet, amiben hadseregének kulcsszerepet szán – figyelmeztetett az amerikai kongresszusnak készített éves jelentésében a védelmi minisztérium. A dokumentum rámutat, hogy

a 2049-ig tartó modernizáció részeként Peking célja egy világszínvonalú haderő felállítása, miközben néhány képességben már most is elérte vagy meg is haladta az Egyesült Államokat.

Ennek kapcsán a Pentagon három fő területet nevezett meg. Egyrészt a hajóépítést, emlékeztetve rá, hogy az egyre hízó kínai flotta létszámában már most is nagyobb az amerikainál. Már ennél a pontnál fontos viszont emlékeztetni, hogy minden összehasonlítás megtévesztő lehet. Az első saját gyártású kínai repülőgép-hordozót például csak tavaly állították hadrendbe, a második is csak 2024-re készülhet el, miközben az amerikaiaknak már most tizenegy van használatban, és újabbakat építenek.

Másrészt a földi indítású hagyományos ballisztikus és cirkálórakétákat, melyek számát 1250-re, hatótávolságát 500 és 5500 kilométer közöttire becsülik. Harmadrészt a légvédelmirakéta-rendszerüket, melyben az orosz SZ-300-asok és SZ-400-asok mellett saját gyártású darabok is helyet kaptak. A dokumentum aggódva emlékeztet arra is:

a kínai védelmi költségvetés ma a világon a második, az elmúlt tíz évben megkétszereződött, hivatalosan eléri a 174 milliárd dollárt, de a valóságban a 200 milliárd dollárt is meghaladhatja – bár ez még mindig negyede az amerikainak.

A fejlett kínai haditechnika tartogathat meglepetéseket
Forrás: http://eng.chinamil.com.cn/

A nemzetközi sajtó kiemelte a jelentésből, hogy a következő évtizedekben a kínai haderő a nukleáris robbanófejeinek számát is megkétszerezné. Valójában ez nem jelent túl nagy áttörést, hiszen eddig úgy becsülték, az aktív használatú kínai arzenál alig haladhatja meg a 200 darabot. Ez, de még a kétszerese is jócskán eltörpül az amerikaiak 3800 aktív használatú robbanófeje mellett. Három atomhatalom – Oroszország, India és Pakisztán – szomszédságában és az Egyesült Államok szorításában ez legfeljebb az elrettentést szolgálta. Kína már eddig is tagja volt a nukleáris triád elit klubjának, azaz rendelkezett azzal a képességgel, hogy földről, vízről és levegőből is képes nukleáris fegyver kilövésére.

Változást nem is annyira a fegyverek száma, mint inkább a fejlettsége jelenthet, a modernizációval nagyobb fenyegetést jelenthetnek akár az Egyesült Államok szárazföldi területeire is.

A kínai ambíciók ugyanakkor megkérdőjelezik az úgynevezett Új Start-egyezmény újratárgyalásának lehetőségét. Az Egyesült Államok és Oroszország közötti egyezmény jelentősen korlátozza a két legnagyobb atomhatalom nukleáris fegyvereinek használatát, ám a szerződés 2021 februárjában lejár. Washington és Moszkva ugyan egyaránt hajlandónak mutatkozik az újabb hosszabbításra, ám felmerült, hogy Pekinget is a tárgyalóasztalhoz kellene ültetni, amit a sokkal kisebb arzenállal rendelkező kínaiak elég határozottan visszautasítottak.

A Pentagon jelentése éppen akkor került napvilágra, amikor Mark Esper védelmi miniszter Guamot, Palaut és Hawaiit is érintő körutazást tett. Közben azt sürgette, a térség hasonlóan gondolkodó államai, köztük Ausztrália, Japán és India, hozzanak létre egy NATO-hoz hasonló együttműködést Kína visszaszorítására.

Az Egyesült Államok a minap jelentette be azt is, hogy egy, a Tajvannal fenntartott kapcsolatok erősítését és támogatását célul kitűző új gazdasági együttműködést kezdeményez. Feltehetően a lépés mögött ugyancsak Peking nyomulásának ellensúlyozása áll.