Washington Tajvanon keresztül fegyelmezi Kínát

Donald Trump amerikai elnök a Kínával szemben ellenséges szigetország felé tett újabb gesztussal ingerli Pekinget.

2020. 09. 01. 17:15
A statue of a soldier is seen facing China's Xiamen, ahead of the 60th anniversary of Second Taiwan Straits Crisis against China, on Lieyu island, Kinmen county
A Dél-kínai-tengeren nézhetnek farkasszemet a nagyhatalmak Fotó: Tyrone Siu Forrás: Reuters
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az Egyesült Államok tovább növeli Tajvan támogatását a kínai nyomás ellensúlyozása érdekében – legalábbis erre lehet következtetni abból, hogy Washington hétfőn közölte:

egy a Tajpejjel fenntartott kapcsolatok erősítését és támogatását célul kitűző új gazdasági együttműködést kezdeményez a Pekinggel szemben ellenséges, vitatott helyzetű szigetországgal.

A Reuters hírügynökség elemzőkre hivatkozva megjegyzi: a Tajvan felé tett újabb amerikai gesztusra egy olyan időszakban került sor, amikor a szigetország folyamatosan növekvő fenyegetéssel kénytelen szembenézni Kína részéről, a Washington és Peking közötti kétoldalú kapcsolatok pedig az elmúlt évtizedek legmélyebb pontjára süllyedtek. Donald Trump amerikai elnök ráadásul már teljes erőbedobással kampányol novemberi újraválasztásáért, kampánystratégiájában pedig rendkívül hangsúlyos szerepet kap a Kínával szembeni kemény fellépés. David Stilwell, az amerikai külügyminisztérium Kelet-Ázsiáért felelős diplomatája a mostani lépéssel kapcsolatban a konzervatív Heritage Alapítvány virtuális konferenciáján úgy fogalmazott:

ez nem tekinthető Washington politikai irányváltásának, sokkal inkább csak egy „jelentős kiigazításnak” az Egyesült Államok által hosszú ideje követett Egy Kína-elvet illetően.

 

Az amerikai külpolitika márpedig ezúttal nem állt meg egy bilaterális fórum felállításánál. Ahogy a The Financial Times brit gazdasági lap írja, az Egyesült Államok most feloldotta a titkosítását néhány olyan dokumentumnak, amelyek részletes információkat nyújtanak a Washington által Tajvannak nyújtott biztonsági garanciákról. Szakértők szerint a Trump-adminisztráció ezzel leginkább azt kívánja ellensúlyozni, hogy Kína az utóbbi időben egyre nagyobb hajlandóságot mutat arra, hogy katonai erő alkalmazásával fenyegesse a szigetországot. A Ronald Reagan egykori amerikai elnök által 1982-ben jegyzett, „hat biztosítékként” emlegetett dokumentum részleteinek nyilvánosságra hozatalára egyébként azt követően került sor, hogy védelmi szakértők és Tajvannak az amerikai kongresszuson belüli támogatói azt követelték, Washington mutasson egyértelmű elköteleződést a szigetország megmentésére vonatkozóan, amennyiben Kína megtámadná azt.

A kínai kommunista párt szócsöve, a Global Times című portál eközben, a washingtoni lépésekkel egy időben a Tajvani-szorosban tapasztalható amerikai lépéseket mélyen elítélő elemzést tett közzé. A cikk címe szerint

„Az Egyesült Államok a pisztoly elsőként való elsütésére akarja kényszeríteni Kínát Tajvan felett”.

Noha Washington hivatalosan az 1970-es évek óta Pekinget ismeri el a kínai nép egyetlen képviselőjeként, Tajvannal is régóta tart fenn diplomáciai kapcsolatokat. Utóbbiak intenzitása ugyanakkor jelentősen rányomja a bélyegét a három ország közötti, konfliktusoktól terhelt viszonyra, amelyen további sebet ejtett az Egyesült Államok és Kína között az elmúlt években elfajult kereskedelmi háború is.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.