Moria megsemmisülése után is megragadtunk a migrációs kvótáknál

Az illegális bevándorlók szétosztásán alapuló paradigmából még mindig nem találják a kiutat a nyugati politikusok, erre világít rá a görögországi Moria menekülttábor megsemmisülését követő reakciólánc is – nyilatkozta lapunknak Janik Szabolcs, a Migrációkutató Intézet igazgatóhelyettese. A kutató szerint ugyanakkor az Európai Bizottság által hamarosan bemutatásra kerülő migrációs csomagja óvatos optimizmusra ad okot, hiszen számos, a magyar kormány által évek óta hangoztatott elem is bekerülhet a javaslatba.

epa08658185 An asylum seeker walks among debris in the Moria refugees camp on the island of Lesvos, Greece, 10 September 2020. A second fire broke out in the Moria refugee camp on 10 September. A passenger ferry and two Navy landing ships will accommodate about 2,000 refugees who are homeless after the fire at Moria, Migration and Asylum Minister Notis Mitarachi said. The island of Lesvos was declared in state of emergency for four months, by order of Deputy Civil Protection and Management Crises Minister Nikos Hardalias and the general secretary of civil protection Vassilis Papageorgiou. EPA/ORESTIS PANAGIOTOU Fotó: ORESTIS PANAGIOTOU

Koronavírus-tesztelés a menekülttáborban még a tűzvész előtt. Senki sem tudja, hányan betegek
Fotó: Panagiotisz Balaszkasz/MTI/AP

Hozzáfűzte: noha túl sok mindent nem tudni az EB tervezetéről, az, ami eddig kirajzolódik, összességében enyhe optimizmusra ad okot. – Az előzetes információk szerint belekerülhet például a külső határok védelmének prioritása, és elképzelhető, hogy a rugalmas szolidaritást is megkísérlik konkrét szabályokba önteni.

Utóbbi a gyakorlatban azt jelenti, hogy nemcsak az számít segítségnek, ha egy adott tagállam átvesz menedékkérőket a déli államoktól – ezt az álláspontot képviselik egyébként évek óta a visegrádi országok

- magyarázta Janik Szabolcs.

A kutató szerint azonban az illegális bevándorlók szétosztásán alapuló paradigmából még mindig nem találja a kiutat számos nyugati-európai politikus – erre világít rá Moria esete is. Janik hozzáfűzte: az unió migrációs politikájáról szóló, konfliktusoktól terhelt diskurzus az elmúlt években arra mindenképp rávilágított, hogy milyen súlyos törésvonal húzódik a tagállamok bizonyos csoportjai között. Ezért is lenne különösen szerencsés, ha egy ilyen horderejű reformot konszenzussal lehetne elfogadni. Ezzel összefüggésben Janik elmondta azt is, az EB tervezetének elhúzódó bemutatását az is okozhatta, hogy a háttérben továbbra is folyik a puhatolózás, mi elfogadható és mi nem a tagállamok többségének. – Az bizonyos, hogy a bizottság és a német uniós elnökség is szeretné elkerülni önmaguk nevetségessé tételét – magyarázta a szakember.