Moria megsemmisülése után is megragadtunk a migrációs kvótáknál

Az illegális bevándorlók szétosztásán alapuló paradigmából még mindig nem találják a kiutat a nyugati politikusok, erre világít rá a görögországi Moria menekülttábor megsemmisülését követő reakciólánc is – nyilatkozta lapunknak Janik Szabolcs, a Migrációkutató Intézet igazgatóhelyettese. A kutató szerint ugyanakkor az Európai Bizottság által hamarosan bemutatásra kerülő migrációs csomagja óvatos optimizmusra ad okot, hiszen számos, a magyar kormány által évek óta hangoztatott elem is bekerülhet a javaslatba.

epa08658185 An asylum seeker walks among debris in the Moria refugees camp on the island of Lesvos, Greece, 10 September 2020. A second fire broke out in the Moria refugee camp on 10 September. A passenger ferry and two Navy landing ships will accommodate about 2,000 refugees who are homeless after the fire at Moria, Migration and Asylum Minister Notis Mitarachi said. The island of Lesvos was declared in state of emergency for four months, by order of Deputy Civil Protection and Management Crises Minister Nikos Hardalias and the general secretary of civil protection Vassilis Papageorgiou. EPA/ORESTIS PANAGIOTOU Fotó: ORESTIS PANAGIOTOU

Ismét az európai nagypolitika arcába tolta a bevándorlási válság évek óta megoldatlanul heverő ügyét a görögországi Moria menekülttábor minapi megsemmisülése.

A túlzsúfult tábor szó szerint porig égett
Fotó: Panagiotisz Balaskasz /MTI/AP

A mindössze 2800 menedékkérő befogadására tervezett, a gyakorlatban viszont közel 13 ezer bevándorlót elszállásoló leszboszi tábor porrá égése ugyanis az uniós bevándorláspolitika kudarcának szimbóluma is egyben.

Ez derült ki legalábbis az Európai Bizottság (EB) migrációért felelős – nem mellesleg görög származású – alelnökének, Margaritisz Szkínasznak a tegnapi nyilatkozatából, amelyben a tagállamokat szolidaritásra sürgetve hangsúlyozta: Európa „nem bukhat meg újra, nem bukhat meg kétszer.”

A valóság azonban az, hogy a migrációs válságot leginkább elszenvedő görög szigetnek évek óta egyedül kell megküzdenie a rázúduló emberáradattal. – A görög kálvária kisebb-nagyobb intenzitással már öt éve, a válság 2015-ös csúcspontja óta húzódik – magyarázta a Magyar Nemzetnek Janik Szabolcs. A Migrációkutató Intézet igazgatóhelyettese rávilágított: a tábor megsemmisülése azt eredményezte, hogy körülbelül 12 500 illegális migráns maradt most fedél nélkül, az egész kontinensen nagy publicitást kapó eset pedig ismét arra sarkallta a mérvadó nyugat-európai politikusokat – beleértve a brüsszeli establishmentet is –, hogy nyilatkozataikban visszatérjenek a szétosztás irányába mutató, általuk szolidaritásnak nevezett politikához.

Majd 13 ezer ember maradt fedél nélkül egyik napról a másikra. Merre tovább?
Fotó: Pétrosz Jannakurisz/MTI/AP

Janik Szabolcs mások mellett a német szövetségi kormány nemzetközi fejlesztési együttműködésért felelős miniszterének minapi nyilatkozatára utalt, Gerd Müller ugyanis úgy érvelt:

a tűzvészben megsemmisült leszboszi tábor lakói „nem Görögország, hanem Európa menekültjei”, ezért az EU tagállamainak sürgősen a segítségükre kell sietniük.

A bajor politikus arra is figyelmeztetett: nem lehet várni, amíg valamennyi tagállam egyetértésre jut a menekültügyi szabályozás kérdéseiben.

Várni valóban nem célszerű, hiszen a tavaly novemberben hivatalba lépett EB hónapok óta egy helyben toporog a kérdést illetően: a testület először idén tavaszra ígérte a dublini rendszer reformját is tartalmazó migrációs csomagját, majd pedig június közepére, az európai menekült- és migrációs politikára vonatkozó új javaslatot azonban továbbra is homály fedi – noha a tervek szerint Ursula von der Leyen bizottsági elnök és csapata még ebben a hónapban nyilvánosságra hozza stratégiáját. – Nagy a teher az EU-n, hiszen a mai napig nem volt képes egy hatékony és egységes választ adni az illegális migráció kérdésére, jóllehet a halogatásban valószínűleg a koronavírus által teremtett váratlan helyzet mellett az is szerepet játszhatott, hogy szerették volna, ha a nyáron kezdődő német soros EU-elnökség alatt és vele együttműködésben készül el a javaslat – magyarázta Janik Szabolcs.

Koronavírus-tesztelés a menekülttáborban még a tűzvész előtt. Senki sem tudja, hányan betegek
Fotó: Panagiotisz Balaszkasz/MTI/AP

Hozzáfűzte: noha túl sok mindent nem tudni az EB tervezetéről, az, ami eddig kirajzolódik, összességében enyhe optimizmusra ad okot. – Az előzetes információk szerint belekerülhet például a külső határok védelmének prioritása, és elképzelhető, hogy a rugalmas szolidaritást is megkísérlik konkrét szabályokba önteni.

Utóbbi a gyakorlatban azt jelenti, hogy nemcsak az számít segítségnek, ha egy adott tagállam átvesz menedékkérőket a déli államoktól – ezt az álláspontot képviselik egyébként évek óta a visegrádi országok

- magyarázta Janik Szabolcs.

A kutató szerint azonban az illegális bevándorlók szétosztásán alapuló paradigmából még mindig nem találja a kiutat számos nyugati-európai politikus – erre világít rá Moria esete is. Janik hozzáfűzte: az unió migrációs politikájáról szóló, konfliktusoktól terhelt diskurzus az elmúlt években arra mindenképp rávilágított, hogy milyen súlyos törésvonal húzódik a tagállamok bizonyos csoportjai között. Ezért is lenne különösen szerencsés, ha egy ilyen horderejű reformot konszenzussal lehetne elfogadni. Ezzel összefüggésben Janik elmondta azt is, az EB tervezetének elhúzódó bemutatását az is okozhatta, hogy a háttérben továbbra is folyik a puhatolózás, mi elfogadható és mi nem a tagállamok többségének. – Az bizonyos, hogy a bizottság és a német uniós elnökség is szeretné elkerülni önmaguk nevetségessé tételét – magyarázta a szakember.