Ismét az európai nagypolitika arcába tolta a bevándorlási válság évek óta megoldatlanul heverő ügyét a görögországi Moria menekülttábor minapi megsemmisülése.

Fotó: Panagiotisz Balaskasz /MTI/AP
Ismét az európai nagypolitika arcába tolta a bevándorlási válság évek óta megoldatlanul heverő ügyét a görögországi Moria menekülttábor minapi megsemmisülése.
A mindössze 2800 menedékkérő befogadására tervezett, a gyakorlatban viszont közel 13 ezer bevándorlót elszállásoló leszboszi tábor porrá égése ugyanis az uniós bevándorláspolitika kudarcának szimbóluma is egyben.
Ez derült ki legalábbis az Európai Bizottság (EB) migrációért felelős – nem mellesleg görög származású – alelnökének, Margaritisz Szkínasznak a tegnapi nyilatkozatából, amelyben a tagállamokat szolidaritásra sürgetve hangsúlyozta: Európa „nem bukhat meg újra, nem bukhat meg kétszer.”
A valóság azonban az, hogy a migrációs válságot leginkább elszenvedő görög szigetnek évek óta egyedül kell megküzdenie a rázúduló emberáradattal. – A görög kálvária kisebb-nagyobb intenzitással már öt éve, a válság 2015-ös csúcspontja óta húzódik – magyarázta a Magyar Nemzetnek Janik Szabolcs. A Migrációkutató Intézet igazgatóhelyettese rávilágított: a tábor megsemmisülése azt eredményezte, hogy körülbelül 12 500 illegális migráns maradt most fedél nélkül, az egész kontinensen nagy publicitást kapó eset pedig ismét arra sarkallta a mérvadó nyugat-európai politikusokat – beleértve a brüsszeli establishmentet is –, hogy nyilatkozataikban visszatérjenek a szétosztás irányába mutató, általuk szolidaritásnak nevezett politikához.
Janik Szabolcs mások mellett a német szövetségi kormány nemzetközi fejlesztési együttműködésért felelős miniszterének minapi nyilatkozatára utalt, Gerd Müller ugyanis úgy érvelt:
a tűzvészben megsemmisült leszboszi tábor lakói „nem Görögország, hanem Európa menekültjei”, ezért az EU tagállamainak sürgősen a segítségükre kell sietniük.
A bajor politikus arra is figyelmeztetett: nem lehet várni, amíg valamennyi tagállam egyetértésre jut a menekültügyi szabályozás kérdéseiben.
Várni valóban nem célszerű, hiszen a tavaly novemberben hivatalba lépett EB hónapok óta egy helyben toporog a kérdést illetően: a testület először idén tavaszra ígérte a dublini rendszer reformját is tartalmazó migrációs csomagját, majd pedig június közepére, az európai menekült- és migrációs politikára vonatkozó új javaslatot azonban továbbra is homály fedi – noha a tervek szerint Ursula von der Leyen bizottsági elnök és csapata még ebben a hónapban nyilvánosságra hozza stratégiáját. – Nagy a teher az EU-n, hiszen a mai napig nem volt képes egy hatékony és egységes választ adni az illegális migráció kérdésére, jóllehet a halogatásban valószínűleg a koronavírus által teremtett váratlan helyzet mellett az is szerepet játszhatott, hogy szerették volna, ha a nyáron kezdődő német soros EU-elnökség alatt és vele együttműködésben készül el a javaslat – magyarázta Janik Szabolcs.
Hozzáfűzte: noha túl sok mindent nem tudni az EB tervezetéről, az, ami eddig kirajzolódik, összességében enyhe optimizmusra ad okot. – Az előzetes információk szerint belekerülhet például a külső határok védelmének prioritása, és elképzelhető, hogy a rugalmas szolidaritást is megkísérlik konkrét szabályokba önteni.
Utóbbi a gyakorlatban azt jelenti, hogy nemcsak az számít segítségnek, ha egy adott tagállam átvesz menedékkérőket a déli államoktól – ezt az álláspontot képviselik egyébként évek óta a visegrádi országok
- magyarázta Janik Szabolcs.
A kutató szerint azonban az illegális bevándorlók szétosztásán alapuló paradigmából még mindig nem találja a kiutat számos nyugati-európai politikus – erre világít rá Moria esete is. Janik hozzáfűzte: az unió migrációs politikájáról szóló, konfliktusoktól terhelt diskurzus az elmúlt években arra mindenképp rávilágított, hogy milyen súlyos törésvonal húzódik a tagállamok bizonyos csoportjai között. Ezért is lenne különösen szerencsés, ha egy ilyen horderejű reformot konszenzussal lehetne elfogadni. Ezzel összefüggésben Janik elmondta azt is, az EB tervezetének elhúzódó bemutatását az is okozhatta, hogy a háttérben továbbra is folyik a puhatolózás, mi elfogadható és mi nem a tagállamok többségének. – Az bizonyos, hogy a bizottság és a német uniós elnökség is szeretné elkerülni önmaguk nevetségessé tételét – magyarázta a szakember.
Donald Trump kritikájára Merz nem tudott választ adni.
Az Iszlám Állam nevében tervezett támadást egy tinédzser Németországban.
Őrizetbe vettek egy embert, aki pénteken a Párizshoz közeli Neuilly-sur-Seine-ben egy székkel megtámadott egy rabbit – közölte a francia rendőrség az AFP hírügynökséggel.
Foglalkoztatottsági rekordok dőlnek sorra Magyarországon.
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
Most kiderül, Zelenszkijnek a fotel vagy a tűzszünet a fontosabb
Kiadták a figyelmeztetést: ne küldj több SMS-t, különben...
Végre Trump is megszólalt az orosz bombázók ukrán megsemmisítéséről
Eddig titkolta Törőcsik Franciska, most végre megmutatta: a rajongók szóhoz sem jutottak!
Egy vérfürdő után benyújtotta lemondását az ukrán szárazföldi erők parancsnoka
Orosz válasz: ballisztikus csapás Ukrajnára
Ezek az ételek jobban károsíthatják a májadat, mint az alkohol
Döbbenetes, mit vittek el Münchenből a PSG vandál szurkolói a BL-döntő után + videó
A Fradi megkezdte a bevásárlást a magyar játékosokból – Lisztes Krisztián is hazatérhet
Ukrajna légicsapása globális kockázatokat rejt
Eldőlt, Orbán Viktor lesz 2026 után is a miniszterelnök újabb négy évre
Donald Trump kritikájára Merz nem tudott választ adni.
Az Iszlám Állam nevében tervezett támadást egy tinédzser Németországban.
Őrizetbe vettek egy embert, aki pénteken a Párizshoz közeli Neuilly-sur-Seine-ben egy székkel megtámadott egy rabbit – közölte a francia rendőrség az AFP hírügynökséggel.
Foglalkoztatottsági rekordok dőlnek sorra Magyarországon.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.