A tanács mind a 15 tagja által aláírt közlemény felhívja a figyelmet arra, hogy az elmúlt években nőtt az iskolák elleni támadások száma világszerte, emiatt pedig aggasztó mértékben emelkedett azoknak a gyerekeknek a száma is, akik nem jutnak megfelelő színvonalú oktatáshoz.
A közlemény megismétli António Guterres ENSZ-főtitkár korábbi, globális tűzszüneti felhívását is, amelyet Guterres azzal indokolt, hogy a világ erőfeszítéseit a világjárvány megfékezésére kell összpontosítani.
Virginia Gamba, az ENSZ-főtitkár gyermekekkel és fegyveres konfliktusokkal foglalkozó különmegbízottja azt közölte a tanáccsal, hogy a jelek szerint e támadások a harcoló felek taktikájának részeivé váltak, különösen a Száhel-övezetben. Hozzátette, hogy a helyzet a világjárvány kitörése óta súlyosbodott, noha kiemelte, hogy Maliban már a járvány előtt is több mint 1260 iskolát zártak be, és számtalan tanár kapott halálos fenyegetéseket.
Hasonló helyzetről számolt be Burkina Fasóval kapcsolatban is, ahol iskolákat gyújtanak fel és tanárokat is elrabolnak, valamint hozzátette, a lányiskolák fokozottabb veszélyben vannak. Kiemelte továbbá Ázsiát és Latin-Amerikát is, hozzáfűzve, hogy az őslakos közösségekben is nőtt az iskolák elleni támadások száma.
Gamba elismerte, hogy e támadások megakadályozására több rendelkezést hoztak, például Mianmarban, a Fülöp-szigeteken és a Közép-Afrikai Köztársaságban, ám úgy vélte, időbe telik, mire e rendelkezéseket a gyakorlatba is átültetik.
Rámutatott arra, hogy iskolák hiányában több gyermek válik szexuális kizsákmányolás áldozatává, lányok esetében kiemelte a gyerekházasságokat, fiúknál pedig a gyerekkatonaságot.
Henrietta Fore, az UNICEF ügyvezető igazgatója üdvözölte az ENSZ BT állásfoglalását, s leszögezte: erkölcsi kötelesség az oktatás biztosítása vészhelyzet esetén is. „A Covid-19 több mint egymilliárd gyerek tanulmányait szakította félbe világszerte, azokról nem is beszélve, akikre nem vár semmiféle oktatás, köztük több mint 75 millió, válságövezetben élő gyermekre” – jelentette ki.
