Az Európai Unióban már augusztusban egyetértés volt arról, hogy célzott büntetőintézkedésekkel, köztük utazási tilalommal, bankszámlák befagyasztásával sújtják azokat a tisztségviselőket, akiknek köze lehetett a belarusz választások elcsalásához, a tüntetőkkel szembeni erőszakos fellépéshez. Állítólag a negyven nevet felsoroló lista el is készült, ám a döntés még mindig várat magára. A határozat kerékkötője Ciprus, amely rendre megvétózza a teljes konszenzust igénylő döntést. No nem azért, mert a szigetország olyan jó viszonyt ápol a minszki hatalommal. Nicosia egyszerűen saját politikai érdekeihez köti az ügyet: csak akkor hajlandó támogatni a büntetőintézkedéseket Belarusz ellen, ha az unió Törökországgal szemben is fellép, amellyel a Földközi-tenger keleti medencéjében talált földgázmezők miatt akadt ismét nézeteltérése. – Tökéletesen megértem Ciprus helyzetét – bizonygatta a hétfői ülés után Josep Borrell, az unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője, ugyanakkor sajnálkozását fejezte ki, amiért nem jutottak egyetértésre. A politikus arról is beszélt, hogy még mindig vizsgálják, Aljakszandr Lukasenka belarusz elnök is felkerüljön-e a szankciós listára. Mások viszont állítólag már nem ilyen megértőek, a litván és a finn külügyminiszter is csalódottságának adott hangot, amiért „fogva tartják” az uniót. Az EuObserver uniós szakportál forrásai szerint legkésőbb a csütörtökön és pénteken rendezendő, állam- és kormányfői szintű csúcstalálkozón pontot tesznek az ügy végére. Valószínű, hogy végül Ciprus lesz, amely beadja a derekát, különösen miután a törökökkel kapcsolatos feszültség valamelyest csökkent az elmúlt napokban.
