Ciprus vétózza a Belarusz elleni uniós szankciókat

Több bátorságot kért az Európai Uniótól Szvjatlana Cihanouszkaja belarusz ellenzéki vezető.

Brüsszel, 2020. szeptember 21. Szvjatlana Cihanouszkaja fehérorosz ellenzéki vezetõ a fehéroroszországi elnökválasztás után kialakult helyzet miatt tiltakozó tüntetõk között az Európai Parlament brüsszeli székháza elõtt 2020. szeptember 21-én. Fehéroroszországban az augusztus 9-i elnökválasztás óta tüntetések zajlanak, mivel az országot 1994 óta irányító Lukasenka a hivatalos eredmények szerint megszerezte hatodik mandátumát. Az ellenzék szerint Lukasenka csalással gyõzött. MTI/EPA/Stephanie Lecocq Fotó: Stephanie Lecocq

Több bátorságot kért az Európai Uniótól Szvjatlana Cihanouszkaja belarusz ellenzéki vezető, sürgetve a tagállamokat, hogy vessenek ki büntető szankciókat a minszki hatalom tisztségviselőivel szemben. – Természetesen a szankciók nagyon fontosak a harcunkban, mert ezekkel lehet nyomást gyakorolni az úgynevezett hatóságokra, hogy tárgyaljanak velünk – indokolta a lépés szükségességét hétfőn Brüsszelben, David Sassolival, az Európai Parlament elnökével tartott közös sajtótájékoztatón. Úgy tűnik, szavai egyelőre nem találtak meghallgatásra: a tagállamok külügyminisztereit tömörítő Külügyek Tanácsának hétfői brüsszeli ülésén még mindig nem született konkrét határozat a szankciók kivetéséről.

Az Európai Unióban már augusztusban egyetértés volt arról, hogy célzott büntetőintézkedésekkel, köztük utazási tilalommal, bankszámlák befagyasztásával sújtják azokat a tisztségviselőket, akiknek köze lehetett a belarusz választások elcsalásához, a tüntetőkkel szembeni erőszakos fellépéshez. Állítólag a negyven nevet felsoroló lista el is készült, ám a döntés még mindig várat magára. A határozat kerékkötője Ciprus, amely rendre megvétózza a teljes konszenzust igénylő döntést. No nem azért, mert a szigetország olyan jó viszonyt ápol a minszki hatalommal. Nicosia egyszerűen saját politikai érdekeihez köti az ügyet: csak akkor hajlandó támogatni a büntetőintézkedéseket Belarusz ellen, ha az unió Törökországgal szemben is fellép, amellyel a Földközi-tenger keleti medencéjében talált földgázmezők miatt akadt ismét nézeteltérése. – Tökéletesen megértem Ciprus helyzetét – bizonygatta a hétfői ülés után Josep Borrell, az unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője, ugyanakkor sajnálkozását fejezte ki, amiért nem jutottak egyetértésre. A politikus arról is beszélt, hogy még mindig vizsgálják, Aljakszandr Lukasenka belarusz elnök is felkerüljön-e a szankciós listára. Mások viszont állítólag már nem ilyen megértőek, a litván és a finn külügyminiszter is csalódottságának adott hangot, amiért „fogva tartják” az uniót. Az EuObserver uniós szakportál forrásai szerint legkésőbb a csütörtökön és pénteken rendezendő, állam- és kormányfői szintű csúcstalálkozón pontot tesznek az ügy végére. Valószínű, hogy végül Ciprus lesz, amely beadja a derekát, különösen miután a törökökkel kapcsolatos feszültség valamelyest csökkent az elmúlt napokban.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a brüsszeli tanácskozás előtt ismét azt hangsúlyozta a belarusz helyzet kapcsán, hogy az Európai Uniónak átfogó stratégiai terv mentén kell hozzáállnia a kérdéshez. – A tervnek olyannak kell lennie, amely hosszú távú támogatást, és nem pusztán kampányszerű segítséget jelent az országnak – húzta alá.