Egy konzervatív és életpárti atombombát dobott Trump a demokratákra

Amy Coney Barrett egy szociálisan érzékeny jobboldali, aki ráadásul nő – taktikailag is okos kombináció.

epa08700177 US President Donald J. Trump (R) leaves after introducing Judge Amy Coney Barrett (L) as his nominee to be an Associate Justice of the Supreme Court during a ceremony in the Rose Garden of the White House in Washington, DC, USA, 26 September 2020. Judge Barrett, if confirmed, will replace the late Justice Ruth Bader Ginsburg. EPA/SHAWN THEW Fotó: SHAWN THEW

Donald Trumpnak Ruth Bader Ginsburg halálát követően történelmi esélye nyílt a legfelső bíróság olyan szintű átalakítására, amelyre régóta nem volt példa az Egyesült Államokban. A republikánus elnök most lehetőséget kapott, hogy a kilenctagú testületet 6:3 arányban jobbra tolja. Ez azért is fontos, mert noha jelenleg elvileg öt főbíró tendál jobbra a politikai palettán,

ha csak egyikük is időnként „átszavaz”, már nincs garancia az alkotmányos szintű döntések konzervatív irányba mozdítására.

Kifogástalan jelölt

Szombaton Trump elnök bejelentette: Amy Coney Barrett – vagy ahogyan az amerikai sajtóban emlegetik: ACB – a végleges jelölt a megüresedett posztra. A jogtechnikában jártas, kiváló előmenetellel rendelkező, tehetséges és tiszta múltú hölgyre pedig a demokratáknak ezúttal nehéz lesz sarat dobálni. ACB hét gyermek édesanyja, katolikus, gyermekei közül kettő fekete bőrű, Haitiról örökbe fogadott nehéz sorsú gyermek. Egy szociálisan érzékeny jobboldali, aki ráadásul nő – taktikailag is okos kombináció.

Az Egyesült Államokban a legfelső bíróságnak egyébként nemcsak a vitás kérdések eldöntésében van kulcsszerepe, de az ideológiai és történelmi jelentőségű politikai irányvonalak hosszú távú kialakításában is.

Ilyen országos méretű, politikai töltetű kérdéskörbe tartozik például az abortusz kérdése, a szegregációs oktatás, a vallásszabadság és a homoszexuális házasság, valamint egyéb társadalmi szintű témakörök megvitatása.

Trump elnök eddig két főbírót nevezett ki a legfelső bíróságba Neil Gorsuch és Brett Kavanaugh személyében. Utóbbinak különösen nehéz jóváhagyási eljárása volt, hiszen a demokrata vezetés a legalpáribb módszerekkel próbálta ellehetetleníteni Kavanaugh kinevezését. Mitch McConnellnek, a szenátus vezetőjének és az elnöknek mindenesetre ötvenet kell az 53 republikánus szenátor közül meggyőzni ahhoz, hogy jóváhagyják az új jelöltet. Ez azért is fontos, mert szinte esélytelen, hogy a 47 demokrata szenátor közül bármelyik igent mondana Trump kiválasztottjára.

Harcot hirdettek a demokraták

A demokraták támadásai már előre megjósolhatók: mindent el fognak követni, hogy Amy Coney Barrett elhasaljon. És ha mégsem sikerül nekik megfúrni az elnök új jelöltjét, már előre jelezték, hogy elégtételt fognak venni. Amennyiben ugyanis Joe Biden demokrata elnökjelölt lesz a befutó a november 3-ai választáson,

elnöksége alatt növelni fogják a legfelső bíróság főbíráinak számát kilencről tizenegyre – a két plusz helyre pedig természetesen liberális bírákat neveznek majd ki.

Ezen túlmenően Joe Biden egyenesen azt ígérte – feltételezhetően a fekete szavazók szimpátiájának elnyerése végett –, hogy elsőként egy fekete nőt fog jelölni. Neveket ugyanakkor eddig még nem említett.

A demokratáknak persze más eszközeik is vannak, hogy bosszút álljanak ACB jelölése miatt. Az egyik ilyen lehetőségük, hogy a szenátust kibővítik, amit úgy érhetnek el, hogy a fővárost, Washington D.C.-t és Puerto Ricót is állami szintre emelik, azaz a mostani ötven állam helyett 52 állam lenne az Egyesült Államokban. Ismervén ennek a két közigazgatási területnek a politikai elkötelezettségét, ez további négy demokrata szenátort jelenthet, amely a mérleg nyelvét a demokraták felé lendítené. Egy másik célja ennek az átalakításnak, hogy Puerto Rico révén az Egyesült Államokat formálisan is kétnyelvű (angol és spanyol) országgá alakítsák. Más szóval a demokraták az Egyesült Államok végleges multikulturális átalakításán dolgoznak, amely nekik politikai többséget jelenthet hosszú távon.

Az abortusz a fókuszban

A legélesebb vita azonban évek óta az abortuszhoz való jog, a lőfegyvertartás joga, a feketék és más kisebbségek jogai, valamint az illegális bevándorlás körül forog. Az amerikai joggyakorlat az Angliában is szokványos common law-ra épül, amelyet lefordítva precedens alapú esetjogként, időnként szokásjogként lehet aposztrofálni.

Az abortusz éllovasából vált keményvonalas kereszténnyé. Norma McCorvey később elismerte, hogy a nemkívánatos terhesség, amit nemi erőszak következményeként jelölt meg, valójában hazugság volt, mindössze egy tönkrement kapcsolat végén esett teherbe, ezért nem kívánta megszülni a magzatot. Norma McCorvey később megbánta eredeti kezdeményezését, és keményvonalas keresztény elveket vallott annak ellenére, hogy leszbikus kapcsolatot létesített, amely végül 35 évig tartott, egészen 2017-ben bekövetkezett haláláig.

A mai jogkörnyezetben az egyik legellentmondásosabb, precedens értékű per az abortusz terén ismert Roe kontra Wade-ügy volt, amely a legfelső bíróság máig egyik legvitatottabb döntése. A Jane Roe álnéven szereplő hölgy, valódi nevén Norma McCorvey, aki 1970-ben perelte be a lakhelye szerint illetékes texasi körzeti bíróságot, mert annak kijelölt bírája, Henry Wade nem akarta engedélyezni a terhessége megszakítását. A végső ítélet 1973-ban született meg, így Norma McCorvey nem abortálhatta magzatát, utólag azonban 7:2 arányban neki adtak igazat a bírák, és ezzel kiengedték a szellemet a palackból.

A döntés eredményeképpen hivatkozási alap lett a Roe kontra Wade-per, és ennek folytán szinte zöld lámpát adtak az abortuszt követelő terhes nőknek.

Alkotmányellenes szegregáció

A másik ilyen precedens értékű per a Brown kontra Board of Education volt 1954-ben. Az ítélet lényege az volt, hogy az állami iskolákban fenntartott faji alapú szegregáció nem felel meg az alkotmány előírásainak, még akkor sem, ha a faji alapon elkülönített iskolákban egyenlő oktatási feltételeket teremtenek. Magyarán, az elkülönített oktatás eleve nem teremthet egyenlő lehetőségeket, még akkor sem, ha az valójában egyenlő feltételek mellett zajlik. A döntés utólag is rendkívül feszült vitákat váltott ki az Egyesült Államokban.

Az alkotmányt érintő legfelső bírósági döntéseket egyébként a bírák utólag már rendkívül nehezen tudják megfordítani, ugyanis a precedens kiiktatásához alkotmánymódosításra is szükség van, amely a törvényhozás kezében van. Ezért is rendkívül fontos nemcsak a legfelső bíróság, de az amerikai törvényhozás politikai pártok mentén kialakított összetétele is. A liberális demokraták radikális szárnya folyamatos lázadásokkal és polgárháborúval fenyegetőzik, amennyiben bármely döntést a legfelső bíróság megpróbálna megfordítani. Reális esély erre ugyanakkor ma már csak a Roe kontra Wade-ügy esetében van.