Ezen túlmenően Joe Biden egyenesen azt ígérte – feltételezhetően a fekete szavazók szimpátiájának elnyerése végett –, hogy elsőként egy fekete nőt fog jelölni. Neveket ugyanakkor eddig még nem említett.
A demokratáknak persze más eszközeik is vannak, hogy bosszút álljanak ACB jelölése miatt. Az egyik ilyen lehetőségük, hogy a szenátust kibővítik, amit úgy érhetnek el, hogy a fővárost, Washington D.C.-t és Puerto Ricót is állami szintre emelik, azaz a mostani ötven állam helyett 52 állam lenne az Egyesült Államokban. Ismervén ennek a két közigazgatási területnek a politikai elkötelezettségét, ez további négy demokrata szenátort jelenthet, amely a mérleg nyelvét a demokraták felé lendítené. Egy másik célja ennek az átalakításnak, hogy Puerto Rico révén az Egyesült Államokat formálisan is kétnyelvű (angol és spanyol) országgá alakítsák. Más szóval a demokraták az Egyesült Államok végleges multikulturális átalakításán dolgoznak, amely nekik politikai többséget jelenthet hosszú távon.
Az abortusz a fókuszban
A legélesebb vita azonban évek óta az abortuszhoz való jog, a lőfegyvertartás joga, a feketék és más kisebbségek jogai, valamint az illegális bevándorlás körül forog. Az amerikai joggyakorlat az Angliában is szokványos common law-ra épül, amelyet lefordítva precedens alapú esetjogként, időnként szokásjogként lehet aposztrofálni.
A mai jogkörnyezetben az egyik legellentmondásosabb, precedens értékű per az abortusz terén ismert Roe kontra Wade-ügy volt, amely a legfelső bíróság máig egyik legvitatottabb döntése. A Jane Roe álnéven szereplő hölgy, valódi nevén Norma McCorvey, aki 1970-ben perelte be a lakhelye szerint illetékes texasi körzeti bíróságot, mert annak kijelölt bírája, Henry Wade nem akarta engedélyezni a terhessége megszakítását. A végső ítélet 1973-ban született meg, így Norma McCorvey nem abortálhatta magzatát, utólag azonban 7:2 arányban neki adtak igazat a bírák, és ezzel kiengedték a szellemet a palackból.
A döntés eredményeképpen hivatkozási alap lett a Roe kontra Wade-per, és ennek folytán szinte zöld lámpát adtak az abortuszt követelő terhes nőknek.
Alkotmányellenes szegregáció
A másik ilyen precedens értékű per a Brown kontra Board of Education volt 1954-ben. Az ítélet lényege az volt, hogy az állami iskolákban fenntartott faji alapú szegregáció nem felel meg az alkotmány előírásainak, még akkor sem, ha a faji alapon elkülönített iskolákban egyenlő oktatási feltételeket teremtenek. Magyarán, az elkülönített oktatás eleve nem teremthet egyenlő lehetőségeket, még akkor sem, ha az valójában egyenlő feltételek mellett zajlik. A döntés utólag is rendkívül feszült vitákat váltott ki az Egyesült Államokban.




















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!