Elégedettek a különutas svéd járványstratégiával

Dr. Angers Tegnell szerint a magas halálozási aránynak nincs köze a modelljéhez.

Milánó, 2020. május 11. Zlatan Ibrahimovic, az AC Milan svéd csatára (b) a milánói Malpensa repülõtérre érkezik Stockholmból 2020. május 11-én. A 38 éves labdarúgó Három hét karanténba vonul a Milanello sportközpontban, ahol egyéni edzést végez. Ibrahimovic az olaszországi koronavírus-járvány súlyossága miatt eddig a stockholmi Hammarby IF futballklubnál edzett, amelynek résztulajdonosa is. MTI/EPA-ANSA/Matteo Bazzi Fotó: Matteo Bazzi

Elégedettek az eddigi eredményekkel, hiszen az elmúlt hónapokban jelentősen csökkent a megbetegedések száma, szinte nullára zuhant a halálozás, még kórházba is csak kevesen kerülnek – nyilatkozta a France 24-nek adott interjúban a különutas svéd modell megálmodója, dr. Angers Tegnell. A járványügyi szakember bizakodásának adott hangot, hogy a koronavírussal szembeni védekezés működik és hosszabb távon is fenntartható.

A svéd stratégia lényege, hogy nem vezettek be kötelező óvintézkedéseket, a védekezést lényegében a lakosságra bízták. Még a járvány kezdeti, tavaszi szakaszában sem hirdettek kijárási tilalmat, nem zártak be az üzletek és iskolák, még a maszk hordását sem tették kötelezővé. Az elmélet lényege, hogy idővel úgynevezett nyájimmunitás alakulhat ki: annyi ember fertőződik meg, hogy a vírus nem tud tovább terjedni. A különutas modellt azonban a számok eddig nem igazán igazolták. A tízmilliós Svédországban már több mint 86 ezer megbetegedést regisztráltak, és majd hatezren haltak bele a betegségbe, még ha napi új fertőzések számát sikerült is néhány százasra szorítani. Ehhez képest a szomszédos Finnországban és Norvégiában nagyságrendekkel kevesebben kapták el a kórt, és a moralitási ráta is tizedakkora. A svéd stratégiát sokan éppen amiatt bírálták, mert „feláldozza” a legsérülékenyebbeket. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) augusztusban arra figyelmeztetett, hogy a nyájimmunitás eléréséhez a lakosság legkevesebb hetven százalékának túl kellene esnie a betegségen. Ehhez képest úgy becsülik, hogy világszerte jó, ha 10–20 százalék rendelkezhet az antitestekkel.

A svéd járványügyi védekezés vezetője az interjúban viszont tagadta, hogy valaha is céljuk lett volna a nyájimmunitás, állítása szerint ők is lassítani próbálták a terjedést. Nem értett azzal egyet azzal sem, hogy emberéletek árán akartak elérni céljukhoz. Úgy vélte, hogy Svédországot nagyon keményen sújtotta a Covid–19, ezért nem összehasonlítható a szomszédokkal, sokkal inkább Belgiummal, Hollandiával vagy Franciaországgal, ahol hasonló a halálozási arány. Tagadta azt is, hogy egyértelmű összefüggés lenne a modell és az idősotthonokban tapasztalt számos haláleset között, bár azt elismerte, hogy „valami rosszul sikerült, nem erre számítottak”.

Hogy miért mennek szembe szinte az egész világgal?

Dr. Angers Tegnell szerint azért, mert minden országnak saját jellemzői alapján kell megalkotnia stratégiáját, és azt bizonygatta, a svéd intézkedések nem is olyan különbözők, csak önkéntességen, a polgárok belátásán alapulnak. Példaként említette, hogy a belföldi légi közlekedés szinte leállt, nem azért mert leállították, hanem mert az emberek nem utaztak. A szakember szerint ez pedig azért is működhet, mert a lakosság túlnyomó többsége megbízik az intézkedések hatékonyságában.

Szavainak valamelyest ellentmondanak a beszámolók és a számok. Ahogy korábban lapunknak egy Svédországban élő magyar elmesélte, a társadalom rendkívül megosztott, sokan félnek, valósággal pánikolnak. A szeptember eleji közvélemény-kutatások szerint már csak a megkérdezettek 34 százaléka értett egyet azzal, ahogyan a szociáldemokrata kormány kezeli a járványt. Jelentősen csökkent, de még mindig erős viszont az egészségügyi rendszerbe és személyesen Angers Tegnellbe vetett bizalom. Svédországban a tervek szerint legközelebb 2022-ben tartanak parlamenti választásokat, addig várhatóan a járvány lecseng, viszont még előtte nyilvánosságra fogják hozni annak a bizottságnak a jelentését, amely azt vizsgálja, a kormány megfelelően kezelte-e a helyzetet. Összességében a szociáldemokraták taktikája egyelőre bevált, támogatottságuk ugyan néhány százalékot zuhant, de azóta a helyzetük stabilizálódott.

És bizonyos belátásra azért a svédek is hajlandók. Sajtóbeszámolók szerint míg néhány hónapja olykor gúnyt űztek abból, aki maszkot viselt, miután augusztusban az egészségügyi szakemberek is elismerték, hogy „bizonyos helyzetekben” – például tömegközlekedésen vagy orvosnál – indokolt a hordása, hirtelen megrohamozták a patikákat.