Eltérő a látásmód, de szoros a viszony

Baráti viszonyt mutat a Nézőpont Intézet idén készült német–magyar barométere. A felmérés fő következtetései szerint a két ország polgárai kölcsönösen tisztelik egymást, és előítéletektől mentes, partneri viszonyt ápolnak. Ugyanakkor a kétoldalú kapcsolatoknak vannak vitás pontjai is: ilyen a migráció, az Európai Unió jövőjével kapcsolatos eltérő látásmód és a környezetvédelem kérdése.

xx_adobevetel

A magyarok 72 százaléka, míg a németek 64 százaléka jó véleménnyel van a másik országról – derül ki a Nézőpont Intézet idei, legfrissebb, a Magyarország és Németország kapcsolatáról szóló felméréséből.

A németek véleménye ugyan nem változott ebben a tekintetben tavalyhoz képest, ám a magyaroké sokat javult: 2019 nyarán csak a lakosság 45 százaléka volt jó véleménnyel Németországról. Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont-csoport vezetője elsősorban Orbán Viktor miniszterelnök és Angela Merkel kancellár együttműködésének javulásával, illetve a német kancellár tavaly augusztusi magyarországi látogatásával indokolja a megítélésben bekövetkezett változásokat.

A magyar–német kétoldalú kapcsolatoknak azonban vannak problémás pontjai is: a német megkérdezettek kevesebb mint negyede vélte úgy, hogy Magyarországon tiszteletben tartják a nemzeti és etnikai kisebbségek jogait, és csupán 36 százaléka mondta, hogy a sajtó szabadon kritizálhatja a kormány működését.

A Nézőpont Intézet szerint a kölcsönös jó viszony ellenére a német média erősen befolyásolja a lakosságot és negatív színben tünteti fel Magyarországot.

Az intézet 8750 Magyarországról szóló német cikket vizsgált 2016 januárja és 2020 júliusa között, és arra a megállapításra jutott, hogy az anyagok csupán 2,5 százaléka nevezhető pozitívnak, 54,5 százaléka semleges volt, 43 százaléka viszont negatív.

Habár a kétoldalú kapcsolatokat sújtó problémákat hasonlóan látják Berlinben és Budapesten (a migráció, a jogállamiság körüli vita és az Európai Unió jövőjének különböző megítélése), az együttműködés terén már jelentős véleménykülönbségek adódtak. A német lakosság leginkább a migrációs politikában (48 százalék) és az éghajlatváltozás elleni fellépésben (37 százalék) látja a legfontosabb együttműködési területeket, míg a magyarok több mint ötven százaléka a gazdasági együttműködést nevezte meg a legfontosabbnak.

A Nézőpont Intézet évről évre közli a magyar–német kapcsolatokról és a lakosság egymással szembeni véleményéről szóló felmérését. A barométer elkészítését a Konrad Adenauer Alapítvány és a Polgári Magyarországért Alapítvány támogatta, és reprezentatív minta alapján, ezer-ezer fő megkérdezésével zajlott. Hasonló felmérést készít az intézet a magyar–lengyel kapcsolatokról és a Magyarországgal szomszédos országok egymás közötti viszonyáról is. A legutóbbi, 2020 júniusában publikált kutatás szerint a szomszédos államok közül Szlovákiában vannak a legjobb véleménnyel országunkról (78 százalék), míg Magyarországon Ausztriáról vélekednek a legkedvezőbben (82 százalék).